Facebook ártalmai
Életünket a tökéletesség vélt érzékelése alapján irányítjuk, mert azonnali jutalmat kapunk szívecske, lájk és egyetértés formájában, és azt hisszük, ez az érték. Az igazsággal azonosítjuk, pedig ez nem más, mint hamis, törékeny népszerűség, ami rövid ideig tart, és utána - ismerd be - még üresebb és sivárabb leszel, mint előtte, mert egy ördögi körbe kényszerít, ahol azon töröd a fejed, hogy mi legyen a következő lépés.
A Facebook elvileg közösségi oldal, ám úgy látom, a legtöbb ismerősöm, magamat is beleértve, túl sok időt tölt a saját profilja szerkesztgetésével meg a mások üzenőfalának összefirkálásával ahelyett, hogy inkább személyesen találkoznának.
Menővé vált (...) a közösségi médiafelületeken, hogy az ember magáról dicsekedjen. Régebben pont az volt a cél, hogy legyél szerényebb. Ma pedig ott van a kényszer például, hogy posztoljak arról, ha díjat nyertem.
Ha az identitásodat pusztán a barátokra, a népszerűségedre vagy a facebookos lájkok számára alapozod, megtörténhet, hogy feladod a saját nézeteidet, elveidet, vagy aszerint alakítod őket, hogy megfelelj a barátaidnak. Pedig akár hiszed, akár nem, eljön a nap, amikor nem a barátok lesznek a legfontosabbak az életedben.