Elszalasztott lehetőség
Furcsa dolog az élet, néha nem szabad túl hosszan várni valamivel, mert aztán késő.
Semmit sem szalaszthatsz el oly könnyen és oly visszahozhatatlanul, mint egy nap mint nap kínálkozó lehetőséget.
A lehetőség néha bekopogtat hozzád, de az esetek többségében csak belopózik, majd csendben odébbáll.
Néha el kell tudnunk fogadni, hogy elszalasztottuk az esélyt, és hogy már túl késő visszafordulni.
Az elszalasztott lehetőségek sosem csak a felszínt sebzik meg - mindig csontig hatolnak.
Bármilyen értékes tárgy, vagyon vagy boldogság elvesztésének fájdalma enyhül idővel, csak az elszalasztott alkalmakat nem tudjuk feledni, valahányszor eszünkbe jutnak, újra és újra sajogni kezdenek.
Nem lehet egyetlen lehetőséget sem elszalasztani. Mert utána bánni fogja egész életében, hogy meg sem próbálta. Ez pedig még egy csalódásnál is rosszabb. Azt kiheveri előbb-utóbb, de az elszalasztott lehetőségek élete végéig kínozni, marni fogják.
Az elszalasztott lehetőségek éppolyan szerves részét képezik életünknek, mint amelyekkel valóban éltünk.
Nem az elszalasztott lehetőségeken kell rágódni, hanem minden reggel meg kell fogalmazni az aznapi célt.
Vannak ajtók, amik nem maradnak örökké nyitva. Az elszalasztott lehetőség soha nem tér vissza, és ha csak várakozol, az nem jelenti azt, hogy erős vagy, vagy azt, hogy igazad van. Néha csak annyit jelent, hogy félsz a változástól. Mindenkivel előfordul. Tudod, mire jöttem rá? Az élet túl rövid.
Jobb egy határozottan meghozott hibás döntés, mint egy habozás miatt örökre elszalasztott lehetőség.
Semmi sem drágább, mint egy elszalasztott lehetőség.