Elméleti fizika
Amikor rábukkanunk egy szép elméletre, az ugyanolyan érzelmi reakciót vált ki belőlünk, mint amikor egy műalkotás előtt állunk.
Azt szeretnénk megtudni, hogy mi tartja egyben a világot, hogyan keletkezett, és létezésünket milyen törvények szabályozzák? A válaszhoz úgy kerülhetünk a legközelebb, ha a tények nyomában alászállunk a tudomány pincéjébe. Haladjunk tovább egészen addig, ahol már ritkábbá váltak a tények, és olyan elméleti fizikusok állják utunkat, akik egyfolytában azon vitatkoznak, hogy melyiküknek van szemrevalóbb elmélete. Innen tudhatjuk, hogy elérkeztünk az alapokhoz.
Jól ismert tény, hogy az elméleti fizikusok képtelenek megfelelően bánni a kísérleti eszközökkel - azonnal eltörnek, amint hozzájuk érnek. Pauli olyan jó elméleti fizikus volt, hogy valami rendszerint már akkor eltört a laborban, amikor még épp hogy csak belépett a küszöbön.
Az elméleti fizika tanárának mindig meg kell mondani, mit keressen. A tudását csak arra használja, hogy megmagyarázza a kísérletezők megfigyeléseit!
Gyakran előfordul a fizikában - nem ott tévedünk, hogy túlságosan komolyan vesszük elméleteinket, hanem inkább abban, hogy nem vesszük eléggé komolyan őket.
Az elméleti fizikusok mindig kirukkolnak valamivel. Ez a feladatuk. Nem muszáj el is hinniük, amit mondanak. Nem kell, hogy igazuk legyen - pusztán belső ellentmondásoktól mentes elméleteket várnak tőlük, amelyeket megfigyelésekkel igazolni vagy cáfolni lehet. Az észlelőcsillagászok a maguk részéről udvariasan leplezett bosszúsággal tekintenek az elméletalkotókra, mint a gazdik a kutyáikra, amikor azok mindenféle ajándékokat hordanak a lábuk elé: botokat, sípoló gumikacsákat, döglött kismadarakat. A teoretikusok ilyen kedves figyelmességeivel sokszor senki sem törődik, de néhanapján a megfigyelők csontot dobnak nekik. Hozd vissza!
Kísérleti fizikusként nagyon nehéz hírnévre szert tenni. Általában egy nagy csoport tagjaként kell dolgozni egy évekig tartó kísérleten. Ezzel szemben az elméleti fizikus egyetlen délután alatt vagy az én esetemben ágyban fekve ki tud találni valami érdekes ötletet, amelyet azután önállóan vagy egy-két kollégájával együtt papírra vet - és máris híressé válik.