Bevándorlók
Az emberek szeretik a zászlójukat, és (...) ez a zászló éppúgy lehet figyelmeztetés, mint üdvözlés.
Aki kívülről jön, az bevándorló. Legyen bármilyen tehetséges, bármilyen okos, vagy találja fel bármelyik halálos betegség ellenszerét. Ha az ember ezt tudomásul veszi, akár egészen jól is érezheti magát ebben a közegben. Ha viszont nem veszi tudomásul, akkor jobb, ha hazamegy, mert egy idő után egész biztosan xanaxon fog élni.
Mi az, hogy más kultúra? Emberek, családok jönnek, mennek, szeretnek, utálnak, hoznak magukkal nyelvet, vallást, szépet és jót, félelmet és rettegést; általában azért mennek, mert ott, ahonnan jönnek, nem jó, valaki üldöz valaki mást, mert azt hiszi, hogy neki több jár, több kell jusson. Egy Föld van, rajta millióféle ugyanolyan ember, repülő, út, elvágyódás, menekülés. A határ, az őrség, az útlevél annyira tizenkilencedik századi. Mennyivel szebb befogadni, mint elüldözni, ölelni, mint űzni, adni, mint félni, mosolyogni, mint vicsorogni. Ez itt a lecke.
A migráció ősrégi jelenség, hagyományos megoldás az olyan hagyományos nehézségekre, mint a háború és az éhínség. Az európai kontinens lakosai mindannyian bevándorlók utódai.
A migráció természetes a mai világban, hiszen a gazdagok és a szegények között óriási szakadék tátong. Az teszi a letelepült lakosság számára különösen ijesztővé e jelenséget, hogy visszafordíthatatlannak tűnik. Noha a legtöbb menekült előbb vagy utóbb szeretne visszatérni a hazájába.
A migráció a modern kor egyik központi élménye. Az ember kénytelen rendkívüli szomorúságot átélni, amíg rá nem lel egy olyan új helyre, melyet otthonának érez, s ha ez sosem történik meg, akkor mindig a maga mögött hagyott hazája után fog sóvárogni.
Földönfutók lennétek mindenütt.
S hogy tetszenék az élet oly veszett
Nép közt, amely fertelmesen dühöngve
Nem hagyva nektek földjén egy zugot,
Csak átkozott vasát fenné reátok,
S mint ebet rúgna, mintha nem is Isten
Teremtett volna, és az elemek
Nem szolgálnának épp úgy nektek is,
Mint őnekik? Mit szólnátok ti ehhez?
Ilyen az idegenek sorsa itt,
S ilyen a ti pogány vadságotok!
Hosszú távon egyetlen társadalom sem bírja el, ha emberek milliói jogfosztottan illegalitásban élnek. Az európai társadalmak azonban még kevésbé engedhetik meg maguknak saját törvényeik érvényesítését, azaz az összes illegális felkutatását és kiutasítását: mivel itt több millió dolgozó emberről van szó, ez egész gazdasági ágazatok számára okoznak jelentős nehézségeket.
Az illegális munkásokról itt és Európa más vidékein senki sem beszél. Mindenki tudja, hogy itt vannak - nélkülük az iparosított európai mezőgazdaság nem tudna ezeken az árakon termelni -, de senki sem akarja őket észrevenni.
Facebook
Pinterest