Az öngyilkosság gyávaság
Börtön a világ, Mégiscsak börtön, noha véghetetlen. (...) Ez a ketrec: maga a világ! És rabja lenni: maga a szabadság. (...) Ki szökne innen: magától szökik, S ki cserbenhagyná: magát hagyja cserben.
Elsüllyedek Elkeseredésem tavában Fulladozom, Nyakam körül saját kezem. Haldoklom. Lelkem tovaillan, testem elenyészik. Nem öngyilkosság ez. Gyilkosságnak vélem, Az általatok teremtett világ okozza halálomat.
A férfi nem futamodik meg a szenvedés elől, tűri a sors csapását is, ha kell, a betegséget és tragikus körülményeket. Az öngyilkosság pedig gyáva megfutamodás.