Árulás
Érdekes. Az árulás mennyire fojtogatni tudja az elmét. Szinte olyan, mint egy piton. Ki tud szorítani minden más gondolatot. Megfojt minden más érzelmet, amíg... minden meghal, kivéve a dühöt. Nem haragról beszélek. Hanem dühről.
Nem fogadhatok barátommá senkit, mert ilyen vagy olyan mértékben, de mindenki gazember és áruló, csak alkalom szükségeltetik hozzá. Az ember senkit ne fogadjon a bizalmába, mert az illető, mihelyt abból haszna ígérkezik, vagy hogy a bőrét mentse, azonnal elárulja.
Amikor elárulod azokat, akiket szeretsz, amikor felfeded előttük a legrosszabb énedet, a tetted mindent megváltoztat. Nincs visszaút. Elszakad a kötelék, amit kemény munkával kovácsoltál, és minél erősebbek voltak azok a kötelékek egykor, annál nehezebb újra helyrehozni, ha egyáltalán helyre lehet hozni őket.
Egyszer volt, hol nem volt c. film
Mindenki rákényszerül kisebb-nagyobb megalkuvásokra. Nem fekete-fehér a világ, hanem számtalan színárnyalata van. Mindenki boldogulni akar valahogyan. Sokan gondolják azt, hogy nem nagy baj, ha közlünk ezt-azt a szomszédról, vagy leadjuk a fülest a rendőrségnek, ha ettől jobban jár a családunk. Vagy azzal hitegetik magukat, hogy amit ők csinálnak, annak úgy sincsenek komoly következményei. Csakhogy az apró megalkuvásokból és árulásokból lassanként jó nagyok lesznek, és ettől bizony szét tud rohadni egy ember erkölcsi tartása. Ez ilyen egyszerű. Bármi is az indíték vagy a fenyegető veszély, semmilyen körülmények között nem szabad elárulni a barátainkat.