Anyaság
Az anyaság a végromlás; különben közismerten annyi, mint szeretni és szeretve lenni.
Az anyaság számomra a világ legnagyobb csodája. Hogy egy nő életet tud adni, növekszik benne valaki, akivel már ott kapcsolata van, aztán pedig kibújik belőle egy Élet. Ennél nagyobb misztérium nem hiszem, hogy létezik, ez már-már felfoghatatlan! És persze óriási felelősség. Az anya élete végéig ott kering a gyerek körül, vagy szó szerint, vagy csak lélekben, beidegződésekben, mintákban, de mindig mellette van. Bemászik a párkapcsolatokba, a döntésekbe, a kötődési mintázatokba, a szexbe, az énképbe.
Anyának lenni, noha kívülről ez nagyon másként látszik, a világ egyik legmagányosabb feladata. Telis-tele van az ember kérdésekkel és kételyekkel, amelyeket vagy megfogalmaz a környezetének, vagy nem. Ha úgy dönt, hogy utánanéz, akkor leöntik mindenféle információval, mint valami nyúlós masszával, hogy alig győz levegőt kapni alatta. A túlélés a tét, kinek van itt ideje mindig, minden egyes problémát átgondoltan és megfontoltan megoldani. Ráadásul, ha egy kész, rögtön ott van helyette három másik. És senkire, ismétlem, senkire nem számíthat úgy, ahogy saját magára.
Egy anyának néha lopni-csalni kell, ha a világ legjobb anyja akar lenni.
Tudjuk, hogy a gyerekek kiszívják a vérünket, rágják a húsunkat. Ez így van, ezért meg kell néha szabadulni tőlük. Időként kell, hogy anya is szabadon lélegezzen, elmenjen a férjével vacsorázni, moziba, hogy aztán a gyerek újra egy pihentebb, rághatóbb anyát kapjon vissza. Nagyon fontos, hogy az anya jól legyen. Hogy tudjon örülni az életnek és a gyereknek, és ne csak szenvedjen tőle és a rengeteg tennivalótól.
Meglepő látni, ahogy egy fiatal nőből pár perccel a szülés után azonnal édesanya válik.
Azt mondják, a babával együtt anya is születik. Valóban így van. Ez pontosan azt jelenti, hogy eleinte az anya is olyan, mint egy kisbaba, sok dolgot nem tud még, fel kell nőnie a feladathoz, és ez így normális. Egy féléves kapcsolatban, amikor még alig ismerem a másikat, aki ráadásul nem is tud beszélni, honnan tudnám pontosan, hogy mi baja, amikor sír? Együtt növekszünk és érünk a babával. És fokozatosan tudatosodik csak bennünk, hogy anyák vagyunk.
Az anyaság számtalanszor kelti a nőkben azt az érzést, hogy kudarcot vallanak. És ha úgy döntesz, hogy kimaradsz a versenyből, a társadalom azt ítéli a legnagyobb kudarcnak.
Az anyaság magában hordoz egyfajta természetes bánatot is: a gyerekeid kirepülnek a nagyvilágba. De minél jobban neveled őket, annál tovább juthatnak. És a távolság ellenére is, a szeretetben nevelt gyerekek egyre közelebb és közelebb kerülnek az anyjukhoz. A te helyed ott van a szívükben, ezért mindig olyan lesz, mintha ott lennél mellettük.
Az anyák szíve örökös melegágya a gondoknak és töprengéseknek, mikor gyermekeik jövőjéről van szó.