Stephen Vizinczey
1933. május 12. — eredeti nevén Vizinczey István, magyar-kanadai ír
A szerelem az örökkévalóságot villantja fel a szenvedély pillanatában, csoda-e hát, ha az ember már-már elhiszi, hogy az igaz szerelem örökké tart?
Hogyan szerethetne az ember akárkit is, ha önmagát nem szereti?
Az élet értelmetlen és gyötrelmes összevisszaság.
Amit a társadalom fontosnak szentesít (...), az erkölcsi kötelességgé válik, ahhoz igazodni kell. Ha nem igazodunk, gyötör a lelkiismeretünk.
Ezeréves írott történelmünk sorozatos vereségek átvészelésének iszonyúan egyszerű históriája. Mindig van egy tatárjárás, de valahogy túléljük. A magyar népnek (...) nemzeti vallása a történelem: a megpróbáltatások mindent kibíró elviselésének a történelme. Fejünk zúg a sorscsapásoktól, de szívünk csordultig van a büszkeséggel, hogy mégse pusztult ki nemzetünk.
A szerelem ritkán tart sokáig... s az a baj, hogy lehet egyszerre többet szeretni.
Facebook
Pinterest