Sheila O'Flanagan

A romantika csupán néhány pillanat, a kétségbeesettség sokkal hosszabban kitart az ember mellett.

Mindenkinek megvannak a maga álmai, bensőséges titkai, és ezek néha valóban nagyon fontosak nekünk, és nem szeretnénk, ha más is tudomást szerezne róluk. De amikor valaki más van mellettünk, ha szeretnénk megosztani az életünket egy emberrel, az álmainkat is meg kell osztanunk vele.

Mit számít, mit kap az ember, ha előtte elveszít mindent.

A nők, amint felszednek egy férfit, azonnal mindent megtesznek, hogy megváltoztassák a maguk kedvére, aztán megállás nélkül panaszkodnak, hogy milyen használhatatlan alak akadt az útjukba.

Fontos a karrierem, de milliószor fontosabb, hogy rátaláljak az igazira. Valakire, aki viszonozza az érzéseimet. (...) Az embernek tennie kell a kapcsolatáért... Nem szabad arra gondolni, hogy jobbat talált az ember, mert már az is baj, hogy olyan helyzetbe keveredik, amikor eljuthat erre a gondolatra.

Tudod, mi a te bajod?... Örökölted anya katolikus bűntudatát meg apa protestáns munkamorálját. Képtelen vagy bolond módjára költeni a pénzt, mert úgy gondolod, bűnös cselekedetet viszel véghez, és pontosan tudod, hogy az ördög a tunya emberek barátja.

A valóságban nem süt örökké a nap, a szellő sem mindig meleg, s ha valamire szüksége van az embernek, magának kell megszereznie.

A viszonzatlan szerelem a legkevésbé sem romantikus annak, aki átéli. Rengeteg felesleges elvesztegetett érzelmi energiát jelent.

A szerelem megalázza az embert, ez a nagy igazság. Megtervezed valaki mással az életed. Azt gondolod, ismered, hogy aztán rádöbbenj, mekkorát tévedtél. Csak arra jó az egész, hogy bolondot csinálj magadból. Senki sem hihet őszintén az igaz szerelemben.

Meglehet, nem vall nagy zenei kultúrára, hogy a tévéreklámokból ismer fel az ember egy-egy zeneszámot, de legalább úgy tűnik, mintha szörnyen művelt lenne.

Ahogy a tökéletes férfi, úgy a tökéletes nő sem létezik. Egyetlen ember sem tökéletes. Soha senki nem teljesítheti a másik minden vágyát.

Az igazi párok tagjai nem hasonlítanak egymásra. Kettejük közül az egyik csendes, a másik beszédesebb. Az álmodozásra hajlamos mellé rendszerint gyakorlatias gondolkodású társ kerül. S minden kapcsolatban van egy személy, aki többet törődik kettejük viszonyával, aki odafigyel, hogy az apró nézeteltérések ne duzzadhassanak komoly veszekedéssé.

Minden nő az érzékeny férfit keresi, persze olyat, aki azért nem túlzottan érzékeny. Macsót keresnek, de nem túl macsót. Valójában képtelenség megfelelni minden elvárásuknak.

Miért nem lehet minden férfi erős és határozott, ugyanakkor kedves és érzékeny is? Miért nem bízhat abban senki, hogy biztosan nem törik össze a szívét? Miért nem lehet egy nő biztos abban, hogy a párja helyesen cselekszik? Mert az élet túl unalmas lenne.

Az ember nem vehet rá senkit, hogy szerelmes legyen belé. Amikor pedig valami félresiklik, nem kényszeríthetjük a másikat, hogy mellettünk maradjon.