Rutger Bregman

Ha meg akarjuk változtatni a világot, nem szabad törődnünk azzal, hogy mások valószerűtlennek, észszerűtlennek vagy lehetetlennek tartják az ötleteinket. Ne feledjük: azokat, akik a rabszolgaság eltörléséért, a nők egyenjogúságáért, vagy az azonos neműek házasságáért harcoltak, szintén őrültnek tartották egykor. Egészen addig, amíg a történelem igazat nem adott nekik.

A szegénység ügyében mi, a gazdagok, nem tehetünk úgy, mintha mindent a legjobban tudnánk. Be kellene fejeznünk, hogy cipőt meg plüssmackót küldünk ismeretlen embereknek. Meg kéne szabadulnunk az óriási, atyáskodó bürokrata szervezetektől, hisz egyszerűen átadhatnánk a bérüket azoknak, akikről állítólag gondoskodnak.

Olyan jövőben hiszek, ahol munkánk értékét nem a fizetésünk nagysága határozza meg, hanem hogy mennyire ragyogunk az örömtől, és mennyi értelme van annak, amit teszünk. Olyan jövőben hiszek, ahol nem egy újabb értelmetlen munkára készít fel az oktatás, hanem az értelmes életre. Olyan jövőben hiszek, ahol nem kiváltság szegénység nélkül élni, hanem mindenki megérdemelt alapjoga.

Ha a történelem valamire megtanít, az az, hogy a dolgok sokfélék lehetnek. Semmi sincs kőbe vésve társadalmunk és gazdaságunk jelenlegi felépítését illetően. Új ötletek új világot teremthetnek és teremtenek.

A szegénység nem jellemhiba. A szegénység pénzhiány.