Per Petterson
1952. július 18. — norvég író
A lelkiismeret fogaskerékhez vagy körfűrészhez hasonlóan forog körbe-körbe, és reszeli a lelkünket. Iszonyúan fáj, mikor valami nagyon rosszat teszel, csak úgy fröcsög a vér. De nem tanulsz belőle, és a végén a fogak eltompulnak, a lelked elvarasodik, és már nem érzel semmit, hiába forog a fűrész.
Az ember könnyen megfeledkezik róla, hogy fiatalon mindent másképp lát, minden sokkal szebbnek tűnik. (...) A romlás hirtelen következik be, a világ egyik napról a másikra hullik darabokra.
Ugyan mennyi minden férhet bele egy átlagos szeptemberi napba? Megtölthető az idő, akár egy zsák? És vajon lineárisan halad, vagy körbe-körbe, hogy az ember bárhonnan is indul, mindig ugyanoda jut vissza? Azért ez utóbbi nem valószínű. A fiatalság elmúlt, és nem tér vissza soha.
Az üzletek csak a fiatalokat célozzák meg, vagy az olyan idősebb embereket, akik küzdenek az öregség ellen, és karcsúak akarnak maradni.