Michel Quoist

Az embereknek szüksége van arra, hogy kibeszélje magát, hogy meséljen magáról, hogy bátorítsák, hogy támogassák. Hallgasd meg a másikat, hallgasd meg újra meg újra fáradhatatlan szívvel-lélekkel. Vannak, akik tönkremennek abban, hogy sohasem találkoztak senkivel, aki annyira becsülte és szerette volna őket, hogy meghallgassa mondanivalójukat.

Ritkán akad olyan ember, aki egy szép napon meggyűlölné azokat, akik igazán szerették őt, vagyis azokat, akik teljes önzetlenséggel, a legcsekélyebb háláról is lemondva odaajándékozták magukat neki.

Ismeretlen, szép szerelmem, még várnunk kell, s milyen gyötrelmes a szerelmesek várakozása, akik nem látják egymás arcát! Tudom azonban, hogy életünk keresi, hívja egymást. S már tudom, hogy éjszakai vágyaink mélyén, a Világosságban Isten vágya énekel. Mennyei Atyánk néz minket, szerelmem, öröktől fogva, s hiszem, szeret minket és ezt suttogja: "Ha akarják, holnap egy lesznek."

Az őszinte dicséretnek mágikus hatalma van. Ha azt akarod, hogy a másik fejlődjék, dicsérd őszintén. Ez mindig lehetséges. Vizsgáld a másikat, lásd meg tehetségét, képességeit, világíts rá azokra.

Az öröm ott kezdődik, amikor abbahagyod saját boldogságod keresését azért, hogy megkísérelj másokat boldoggá tenni.

Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre, amint a könyvnek szüksége van minden egyes szóra, amint a háznak szüksége van minden egyes kőre, amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre, amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre, az egész emberiségnek szüksége van terád, ott, ahol te vagy, egyetlen, s így helyettesíthetetlen.

Szeretni egy férfit, egy asszonyt annyi, mint egy tökéletlen lényt, egy beteget, egy gyengét, egy bűnöst szeretni. Ha valóban szereted, meggyógyíthatod, támogathatod, megmentheted.