Kopátsy Sándor

Nem azért kell a szabadság, hogy éljünk vele, hanem hogy érezzük, ha szükséges, élhetünk vele.

Azt mondják, a pénz megrontja az erkölcsöket. Igaz. De a pénztelenség még inkább.

Bölcsen csak az élhet, aki nem mutatkozik mindenki előtt bölcsnek, aki esendő, gyarló ember is tud lenni.

Néha már azt is okos embernek tartják, aki a saját ostobaságait elég kulturáltan fogalmazza meg.

Van, aki csak azért követ el gonoszságot, hogy észrevetesse magát.

Aki nem született a boldogságra, azon a szerencse sem segít.

A hazug embert felháborítja mások őszintesége.

Az agy a szív nélkül éppen úgy tévútra visz, mint a szív, amely nem hallgat az agyra.

Aki a saját hibáival szemben vak, azt mások az orránál fogva vezethetik.

Könnyen kormányozni csak a hívőket lehet. Gyorsan előrejutni pedig csak a hitetlenekkel tudunk.

Ha úgy érzed, csak akkor érheted el a célodat, ha annak mindent alárendelsz, legjobb lemondani róla.

Lusta ember az, aki jobban szereti a kényelmet, mint azokat a javakat, amelyeket a munkájával megszerezhetne.

Az életnek sohasem azok a legértékesebb pillanatai, melyekben nagyon jól vagy nagyon rosszul érezzük magunkat.

Amikor már úgy érzed, elég bölcs vagy ahhoz, hogy ne kövess el bolondságokat, nem bölcs lettél, csak megöregedtél.

Az élet útjai kiszámíthatók. A kezdetben könnyen járható egyre rosszabb lesz; a nehezen járhatón végül repülni lehet.