Karl Theodor Jaspers

A filozófiának egyáltalán nincsenek általános érvényű eredményei, olyasmi, amit az ember tudhat, s ezáltal birtokolhat. Miközben a tudományok a maguk területén szükségképpen biztos és általánosan elismert ismeretekre tettek szert, a filozófia erre évezredek fáradozásai árán sem volt képes. Mi tagadás: a filozófiában nincs meg a véglegesen megismert dolgok egyértelműsége.

A filozófia eredetét a rácsodálkozásban, a kételkedésben és magárahagyatottságunk érzetében kereshetjük.

Az abszolút függetlenség lehetetlen. Gondolkodásunkban: szerzett tapasztalatainktól függünk; a mindennapi létben: más emberektől, akikkel a kölcsönös segítség értelmében kapcsolatban állunk.

Elszigetelt szabadság nincs. Ahol van szabadság, ott az harcban áll az elnyomással.

A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése.

Az emberlét: emberré válás.

Nincs Isten, üvöltik egyre hangosabban a tömegek; ezáltal az ember is értéktelenné válik, tetszés szerinti mennyiségben meggyilkolható, mert semmi.

Az ember bűnös, mert alá van vetve a szükségszerűségnek és a maga végzetének (...). Az ember bűnössé válik az által, hogy megvalósítja magát, mint lehetőséget.

Kételkedésemet igyekszem alapvetően mindenre alkalmazni, szinte tobzódva az örömben, hogy szkeptikusan tagadok mindent, és nem ismerek el semmit.

Csak a másik emberrel kapcsolatban lehetünk valakik, önmagunkban semmik sem vagyunk.