Johannes Kepler
1571. december 27. — 1630. november 15. német matematikus, csillagász, optikus
Jobban örülök egyetlen intelligens ember éles kritikájának, mint a tömegek gondolkodás nélküli elfogadásának.
A természet mindenből a lehető legkevesebbet használja.
Egykor az egeket mértem, most árnyát a földnek. Az ég felé tört a szellem, itt a test árnya pihen.
Három dolog volt leginkább, aminek okát folyamatosan kutattam, hogy miért így és nem másképp vannak, mégpedig a bolygók számát, nagyságát és mozgását. Ahhoz, hogy ezt merjem tenni, a nyugvó dolgoknak, nevezetesen a napnak, az álló csillagoknak, a köztes térnek az Istennel, az Atyával, a Fiúval és a Szent Lélekkel való szép harmóniája indított. (...) Mivel a nyugvó dolgok így viselkednek, semmit sem kételkedtem a mozgó dolgok megfelelő harmóniájában.
A (fizikai) törvények belül esnek az ember szellemi felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.
Az asztronómia művelése: olvasás Isten gondolataiban.
A világ alkotóeleme a mennyiség, s az emberi szellem (e világban világfölötti) semmit sem fog fel olyan jól, mint éppen a mennyiséget, minek felismerésére nyilvánvalóan teremtetett.