Friedrich Schiller
Kifogytam az emberi eszközökből, ördögiekhez kell folyamodnom.
A művészi élvezet teljességét a szív örömével összekötni, ez volt mindig legfőbb életideálom, s e kettőnek egyesítése a legbiztosabb eszközöm is, mellyel mindkettőt teljességre vihetem.
Készülve életed nagy frigyére, Nézd meg, szív szívvel összefér-e? A kéj rövid, hosszú a bú.
Szegény, koldusszegény leszel, mikortól nem tudsz már szeretni mást, csak önmagad.
Aki semmitől sem fél, van olyan hatalmas, mint akitől mindenki retteg.
Aki sosem kockáztat, annak nincs mit remélnie.
Barátaim buzgalma tesz tönkre, nem ellenségeim gyűlölete.
A világból, mely forrong vadul.
A természet csak homlokába tett Látó szemet, hátát, a védtelent, Csupán a jámbor hűség védi meg.
A szeretet rettenetesebb kényszer, mint a zsarnok dühe!
A percet lásd meg, míg el nem repül, mert életünkben ritka pillanat kínál nagyot, jelentőst.
Mit nem fogadtál el a pillanattól, Az öröklét sem adja vissza már.
Facebook
Pinterest