Frank Schätzing

Nézd csak meg az embereket, az oly tiszta és igazságos háborúikat, a pénzügyi rendszerek ciklikus összeomlását, a profithajhászok cinizmusát, a politikusok ostobaságát és gátlástalanságát, a vallási vezetők perverzitását, és ne dumálj nekem határokról!

Az emlékezet világítótornya. Meglepő, hogy a diffúz felhők között mennyi összefüggésre rávilágít.

Mindig a válságtól való félelem az, ami kiváltja magát a válságot.

Egyetlen cápa elegendő, hogy egy egész régió turizmusát tönkretegye, mivel egyetlen ember sem merészkedik a vízbe, pedig a valószínűség, hogy a cápa őt is megegye, szinte a nullával egyenlő.

A fakukacnak nem olyan a természete, hogy megelégedjék a fa erezetének szemlélésével.

Aki fegyvert fog egy másik emberre, az fél. (...) Minél több fegyvert vet be, minél magasabb falakat emel, minél rafináltabban kínoz, annál jobban leplezi le tehetetlenségét.

Nyomorultnak találod magad, mert azt hiszed, senkinek sem kellesz, tehát engeded, hogy nyomorultul bánjanak veled, csak azért, hogy valahogy egyáltalán bánjanak veled. (...) Ám valójában azért nem kellesz senkinek, mert te magad érzed nyomorultnak magad.

A legnagyobb teljesítmény, amire képesek lehetünk, hogy megértjük a cselekedeteinket, és megbocsátunk annak a gyereknek, aki valaha mi magunk voltunk.

Senki sem akarja sajnálni a szüleit. (...) Azt akarjuk, hogy egy ideig óvjanak minket, utána meg azt, hogy hagyjanak békén.

Csak amikor a génjeink által ránk kényszerített szerepjáték véget ér, csak akkor tudjuk a szüleinket akként nézni, megérteni, elfogadni, becsülni, és talán szeretni, amik, és amik mindig is voltak: emberek.

- Valamikor mindannyian halottak leszünk csempézett helyiségekben. - De magamat legalább nem kell majd néznem.

Egy totalitárius rezsim polgárai akkor tudnak meg a legtöbbet magukról, ha azokhoz fordulnak, akiknek munkája az országuk elleni kémkedés.

Te nem azt becsülöd, aki vagy, hanem azt, akit mások szeretnének látni. De hosszú távon az ember nem tagadhatja meg és nem értéktelenítheti el önmagát.

Nem a tartalom okozza a félelmet. A félelem okozza a tartalmat. A félelem testi jelenség. A szívverésed felgyorsul, a mellkasodra nyomás nehezedik, görcsös és merev leszel. (...) Amint sikerül egy kissé lazítanod, kitörsz az ördögi körből. Minél intenzívebben érzed saját magadat, annál kevésbé tudnak kínozni a gondolataid.