Dale Carnegie
Érzéseinket az határozza meg, hogyan reagálunk a körülményekre. Jézus mondta, hogy a mennyország bennünk van. Ott van a pokol is. Mindahányan képesek vagyunk elviselni a balsorsot, a tragédiákat, és le is győzzük őket - ha muszáj. Talán nem hisszük, hogy képesek vagyunk rá, de meglepő belső tartalékaink vannak, amik segítenek, ha felhasználjuk őket. Erősebbek vagyunk, mint gondolnánk.
Az élet nagy megpróbáltatásaival gyakran bátran nézünk szembe - aztán az apróságok, a "hasfájások" tesznek tönkre.
Az én szememben az emberi természet legtragikusabb vonása, hogy hajlamosak vagyunk elhalasztani az életet. Mindannyian egy csodálatos rózsalugasról ábrándozunk, amely a látóhatár szélén virul - ahelyett, hogy élveznénk az ablakunk alatt nyíló rózsákat.
Képzeld azt, hogy az életed olyan, mint egy homokóra. Tudod, hogy sok ezer homokszem van az óra felső részében, és lassan és egyenletesen folynak át a középső, szűk nyakon. Sem te, sem én nem tehetünk semmit, hogy gyorsabban folyjanak, csak ha tönkretesszük a homokórát. Te is, én is, mindenki más is olyan, mint ez a homokóra. Reggel mindannyian úgy érezzük, hogy több száz feladatot kell aznap megoldanunk, de ha nem egyenként látunk hozzá, ha nem lassan és egyenletesen végezzük őket a nap folyamán, ahogy a homokszemek peregnek az órában, akkor tönkretesszük testi és lelki mechanizmusainkat.
Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz - csakis az, hogy mit gondolsz minderről.
A bírálat veszélyes szikra: könnyen robbanást okozhat a büszkeség lőporkamrájában - olyan robbanást, amely néha sietteti a halált.
Bármilyen félelmet legyőzhetsz, ha ezt az elmédben elhatározod. Emlékezz arra, hogy a félelem sehol máshol nem létezik, csak az agyban.
Őszintén éreztesd a másikkal, hogy kettőtök közül ő a fontosabb!
A félelem az ismeretlenség és a bizonytalanság törvénytelen gyermeke.
A legesleglényegesebb dolog, amit valaha is megtanultam, az az, hogy gondolataink rendkívüli fontosak. Ha tudom, mit gondolsz, tudom, ki vagy, mert a gondolataid határoznak meg. Gondolataink megváltoztatásával meg tudjuk változtatni az életünket.
Ha valakiből bizonyos tulajdonságot akarsz kihozni, tégy úgy, mintha az a bizonyos elérendő tulajdonság máris jelleme egyik alapvető vonása volna.
Bizonyosan van valami oka annak, amiért a másik úgy gondolkodik és cselekszik, ahogy. Kutasd ezt a rejtett okot - és kezedben lesz cselekedeteinek, talán egész egyéniségének kulcsa.
Sohasem kerülsz bajba, ha bevallod, te is tévedhetsz. Ez megszüntet minden vitát, és arra készteti majd a másikat, hogy éppen olyan becsületes, nyílt és őszinte legyen veled szemben, amilyen te vagy. Arra ösztönzi majd, hogy ő is bevallja: szintén tévedhet.
Ha olyan reménytelen önzők vagyunk, hogy nem tudunk egy kis örömet sugározni magunk köré és egy kis elismerést juttatni másoknak anélkül, hogy viszonzásképpen ne akarjunk valamit kifacsarni belőlük, ha lelkünk nem különb, mint a savanyú vadalma, akkor elér minket az a kudarc, amelyet nagyon megérdemlünk.