Csabai László
1969. március 28. — író és pedagógus
A hátországban lebzselő katona félig civil.
Egy ló sem nem olasz, sem nem magyar. A ló semleges. Mint a Vöröskereszt.
Jobb harcolni, mint egyre csak várni a harcot. És a harc szabadságot és megkönnyebbülést ad. Hogy nem hiába fektette belém a haza a bizalmát, hogy megháláltam azt a sok jót, amivel eddig elárasztott.
A nátha nem betegség. A tunyaságba viszont bele lehet betegedni. Meg ha az ember beképzeli magának a betegséget.
A koldus semmiben nem lehet biztos.
A közös harc és szándék elválaszthatatlanul összeköt.
Tudjuk, milyen burzsoá háborúban értelmetlen véráldozatot hozni, de azt is, milyen erőt ad az igazságos célért, a történelmi haladásért vívott háború.
Éhség nélkül nincs öröme a telt gyomornak.
A paplan melegét csak a vacogó láb tudja értékelni.
Kétfajta matematika van: az, amit az emberek használnak életük folyamán, és az, amit soha nem fognak használni. A magyar gimnáziumokban kizárólag az utóbbit oktatják.
Facebook
Pinterest