Brandon Sanderson

- A szerelem lyan (...), mint egy nagy halom (...) trágya. - Büdös? (...). - Nem. (...) Akárhogy is próbáljuk elkerülni, végül úgyis belelépünk.

Néha el kell pusztítanod valamit, hogy aztán valami jobbat hozhass létre.

Tudni kell ellenállni a régi beidegződéseinknek, hogy új úton indulhassunk el!

A helyesen megválasztott hit olyan, mint egy jó köpeny. Ha illik az emberre, melegen és biztonságban tartja. Ezzel szemben ha rossz a méret, az ember úgy érzi, az öltözék megfojtja.

Nem arról ismerszik meg az ember, hogyan élt; nem arról, mennyire könnyen ijed meg egy hangtól, vagy hogy milyen könnyen mutatja ki az érzéseit. Az a legfőbb mérce, hogy mennyit hasznosít valaki abból, amit az élet tanított neki.

Minél inkább egyedül vagy, annál nagyobb szükséged lehet valakire, aki melletted áll.

Ha elvesszük a bizalmat egy kapcsolatból, akkor mi értelme a kapcsolatnak?

A nagyszerű emberek arról ismerszenek meg, hogy tudják, mikor jött el az ideje annak, hogy félretegyék a fontos dolgokat, és az életbevágóan fontosakkal foglalkozzanak.

Még a legártatlanabb dolog is pusztíthat, ha túlzásba viszik.

Miután valaki férfivé lesz, onnantól kezdve ő a felelős a döntéseiért.

Amíg valaki abban a hitben ringatja magát, hogy egy lépéssel az áldozata előtt jár, soha nem fordul hátra és nem ellenőrzi, vajon nem hagyott-e ki egy lépést.

A nők nem szeretik azt hallgatni, ha egy férfi arról panaszkodik, milyen jelentéktelennek érzi magát.

Néha muszáj megtennünk azt is, amiben nem találunk élvezetet.

Ha feladjuk legáhítottabb szenvedélyünket azért, amiről úgy gondoljuk, még inkább akarjuk, a végén nagyon nyomorúságosan érezzük magunkat.

Néha csak azért tűnik valaki határozottnak, mert nincs más választása.