Bombera Krisztina
1972. október 27. — szerkesztő, műsorvezető
A nők megbecsüléséért folytatott küzdelem nem hatalmi harc, hanem épp az ellenkezője. A hatalmi harcok befejezése azért, hogy együttműködésben éljünk egymással, nem pedig egymás ellen vagy egymással szemben.
A szép lányoknak éppen azért nehezebb néha az élet, mert sokan csak a szép nőt látják bennük. Van, akinek ez teher, mert szeretné, ha az értékeit is látnák, nem csak a csinos külsejét, de van olyan is, aki a szépségével megtanul visszaélni.
Csak az olyan ember tud igazán boldoggá tenni másokat, aki maga is képes belül boldogságot, harmóniát érezni. Ez néha sokkal nehezebb mindennél.
Nem lehet mindig boldognak lenni. De jó, ha az ember túlnyomórészt az...
Nem becsülök semmit és senkit pusztán önmagáért. Se a koráért, se a neméért, se a pozíciójáért. De boldogan hajtok fejet az emberi nagyság és az elért eredmények előtt.
A színvonalat hiúságból és az elvárások okán szeretem megugrani. De nem gondolom, hogy utána ezért taps járna. Inkább azt érzem, hogy ha nem így csináltam volna, nagyon szégyellném magam.
A karácsony számomra nem csak ünnep, hanem emlékezés is a nélkülözőkre.
Ami elment, nem bánt, ami jön, az titok, s a dolgom az, hogy szeressem, kibontsam, s aztán, ha úgy hozza a sors, elengedjem.
Mindig a holnap varázsában élek, nem nézek távolabbra. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem tervezem a jövőt, mert majd biztos jó lesz, ahogyan lesz, amikor megtörténik, akkor azt fogom szeretni.