Bertolt Brecht
1898. február 10. — 1956. augusztus 14. német író, költő, rendező
Ha sötét idők jönnek, Lesz még éneklés? Igen, lesz még éneklés, Mert sötét idők jönnek.
A népből jön az államhatalom. - No de hova megy?
Szeles, fázós földről, emberek, Csupa sebbel kell majd mennetek: Szinte mind maradna boldogan, Ha fölébe már a rög zuhan.
Nézd a legyőzöttek tökfödőjét! Mégsem az volt bukásunk napja ám, Mikor végül is fejünkről leverték, Hanem, mikor föltettük hajdanán.
A kapitalizmus körültekintően és gátlástalanul gondoskodik arról, hogy az emberek előtt rejtve maradjanak a társadalmi összefüggések.
Tanuld meg a legegyszerűbbet! Azoknak, Kiknek ideje eljött, Nem késő soha!
Kérdezed, mi a szerelem - nem éreztem sosem - Kérdezed, az öröm milyen - a fényét nem látta szemem. Kérded, mi az aggodalom - őt ismerem - őt barátnőmnek mondhatom.
Ha siet, akkor ne veszekedjünk, mert egy jó veszekedéshez sok idő kell.
Minél rosszabb a helyzete, annál inkább kiviláglik, mennyire jó ember valaki. A szenvedés nemesít!
A földi nép olyanra vágyik, Ami a földön nem lehet, Búvóhelyet ásna rogyásig, De csak a sírját ássa meg. Van, aki fárad, futva, félve Töri magát nyugvóhelyért, S ha benne fekszik, kérdi végre: Miért is siettem, jaj, miért?
A hidak túl rövidek, hogy a szíveket áthidalják.
A megvesztegethetőség ugyanaz az emberek közt, mint a Jóistennél a könyörületesség.
Rendes országban nem kell erény, mindenki közönséges ember lehet, se nagy bölcs, se nagy hős.
A béke disznóól, rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul.
Csak tervezz mindent meg, A terv az jó dolog! De tervezd gyorsan újra meg, Mert menni úgyse fog!