Barabási Albert-László
Versenyhelyzetben jól szerepelhetünk szupersztárok ellen is, ha ugyanolyan félelem nélkül tekintünk rájuk, mint ők miránk.
A gazdag egyre gazdagabb lesz, az ismert egyre ismertebb, és semmi nem hoz nagyobb sikert, mint a siker maga.
Elég, ha beleolvasunk bármelyik honlapon a kommentek sorába, és máris kijózanító ízelítőt kaphatunk az ellenszenvből és az antihumánumból, amivel embertársaink egymás iránt viseltetnek.
Noha ahhoz, hogy sikeresek legyünk, leginkább korábbi sikerekre van szükség, de a legsikeresebb pályafutások is egyetlen apró sikerrel kezdődnek. A kis boltokban gyakran lehet látni egy bekeretezett egydolláros bankjegyet a falon. Nos, ez nem csak egyszerű szimbólum. Egy kisvállalkozás életében valóban az a legfontosabb pillanat, amikor először sikerül eladni valamit. Az első kuncsaft vállalja a kockázatot, és a bolt jövőjébe fekteti a pénzét. És ezzel elindítja a siker útján.
A tehetség és az elszántság képes akár szupersztári magasságokba is repíteni az embert.
Jóllehet bajban lennénk, ha meg kellene fogalmaznunk, hogy minek alapján állapítjuk meg, hogy a rengeteg könyv közül melyik a szemét és melyik az igazi érték. Mégis, ha ott van a szemünk előtt, rögtön észrevesszük.
Egy olyan mezőnyben, ahol egymást érik az ajánlatok, gyakran képtelenség egy bizonyos termékről a saját érdemei alapján ítéletet alkotni. Ezért inkább kérdezünk, figyelünk, meghallgatunk másokat. És bízunk abban, hogy releváns információkkal támogatják a döntésünket. A megsúgott tippek terelnek minket a megfelelő irányba, ami igencsak megnyugtató érzés. Egy bestseller megvétele amolyan biztonságos, társadalmilag megerősített döntés. Következésképpen a tömeggel menetelünk, méghozzá a kiválasztott néhány könyv, dal, étterem és kütyü irányába, miközben minden más eltűnik a porban, amit a csizmánk sarka ver fel.
Az idő olyan luxus, amivel csak nagyon ritkán rendelkezünk.
Azok a feladatok, amelyekkel a tudomány szembesül, már túl összetettek ahhoz, hogy egyvalaki meg tudja oldani őket.
A műszak elején kiküldött e-mailek, bejelentések jóllehet "lényegre törőek", nem feltétlenül bátorítják a beszélgetéseket, a pletykálkodást és a spontán problémamegoldást. Sőt, ami azt illeti, az e-mail a legkevésbé értékes kommunikációs forma. Ugyanis túlzottan hatékony. A csevegés a konyhában a hűtő előtt - amit a menedzserek elvesztegetett időnek éreznek - számít igazán. Lehet, hogy elvesztegetett időnek tűnik, de a munkatársak ilyenkor épp nagyon fontos munkát végeznek: közvetlen kommunikációval erősítik a csoporton belüli harmonikus kapcsolatokat.
Míg a siker romlandó áru, a kreativitásnak nem jár le soha a szavatossági ideje.
Hogy mennyi esélyünk van a sikerre, annak vajmi csekély köze van az életkorunkhoz. Csak az számít, hogy hajlandók vagyunk-e újra és újra próbálkozni, hogy elérjük az áttörést.
Noha az élet véges, a kor csak egy szám. Valójában csak egy évenként ismétlődő lehetőség, hogy a barátainkkal ünnepeljünk.