Idézetek a vidámságról
Négyéves koromban azt mondtam anyámnak, hogyha felnövök, rockzenész akarok lenni. Azt mondta, a kettő együtt nem megy.
Nem véletlenül látták el műholdas védelemmel, plusz GPS-szel a kocsit, hiszen a nők felülmúlhatatlanok eltévedésben. E hajlamuk szakasztott olyan erős, mint például anyai vagy epilálási ösztönük.
Bizonyos (…) s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragjuk őket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belőlük.
A gyorstapasz olyan, mint a rendőrök – egy sincs a közelben, amikor szükséged lenne rájuk.
Adj türelmet, Istenem. De azonnal!
A borosta nem szúr. Ha a megfelelő oldalán élsz.
Nem követelem meg, hogy az egész világ boruljon gyászba, ha én tudathasadt, depressziós, undok és béka vagyok, de ilyenkor azért a minimumra kéne csökkenteni az örömködést, házasulást, kamatyolást. Illendőségből és tapintatból.
Nem lehet mindenki meleg! - Miért is ne? A Természet jogos önvédelmi reakciója lenne. Véget vetne szaporodásunknak. A Föld irtó jól járna.
Minthogy begyulladtamban és egyéb visszás érzületeim következtében úgy visszahúzódtam magamba, mint a csiga a mésztekervényeibe, hermetikusan bezártam és befüggönyöztem az összes ajtót-ablakot, viszont imádok lépten-nyomon fennhangon monologizálni (és ezt már réges-rég nem is szégyellem!), miért ne tennék úgy, mintha nagyközönséghez intézném szavaimat!? Miközben nincs itt senki? Abszolút normális dolog!
Kedves Naplóm! Marhaság! Mitől volna kedves egy napló?
A sportszerű küzdelem, a fair play az a művészet, amikor úgy kapunk hajba, hogy egymás frizuráját nem tesszük tönkre.
Hovatovább minden földi polgár mellé ki kéne rendelni egy pszichébékaembert. Rettentően buggyantak vagyunk.
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de te bántóan visszaélsz a lehetőséggel!
Mivel nőből vagyok, nem mondom ki, amit akarok, de fenntartom a jogot, hogy hisztizzek, ha nem kapom meg.
Az emberek zömével nincs nagy baj. Csak mi többnyire nem a zömmel érintkezünk.
Facebook
Pinterest