Idézetek a titokról
Két szem összevillanásában néha nagyobb titok rejlik, mint húsz év házasság történetében.
Nincs oly bensőséges titok, mint amely a lovas és a ló között alakul ki.
A titkok olyanok, mint a parázs a kályhában: kihunynak, ha túl sokáig piszkálja őket az ember.
Vannak, akik úton-útfélen elfecsegik, amit csak barátokra szabad bízni, és minden fület teletömnek azzal, ami nyomasztja őket. Mások viszont visszariadnak attól is, hogy a legkedvesebbeket beavassák, s ha lehetséges volna, még magukra se bíznának semmit, minden titkot lelkükbe zárnának. Egyiket sem szabad tenni. Hisz egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben sem.
Az embereket nem cselekedeteikből kell megítélni, mert azok a körülményektől függenek, hanem sokkal inkább titkos gondolataik és legmélyebb szándékaik szerint.
Minden titok annyit ér, amennyit azok az emberek jelentenek számunkra, akik elől rejtegetjük őket.
Akinek egész lelke seb, annak az őszinteség keserves lelkiismeretesség.
A nők szerint a titok vagy túlságosan nagy ahhoz, hogy egyedül hordozzák, vagy túlságosan kicsi ahhoz, hogy érdemes volna megőrizni.
Attól még senki nem került bajba, hogy tartotta a pofáját.
Nincs oly titok, amit az idő fel ne fedne.
A titok nem (...) egyéb, mint két ember közt az ősi kapocs.
Az én titkomra hiába lesel. Kikiálthatnám a háztetőkről, akkor is titok maradna.
Minden titokkal úgy vagyunk, hogy az csak addig titok, amíg senki nem tudja. Mihelyt két ember tudja, mintha már az egész világnak tudomása volna róla.
Hogyan kívánhatjuk, hogy másvalaki megőrizze azt a titkot, amit mi magunk sem tudtunk megőrizni?
Amit titokban akarsz tartani, ne mondd senkinek.