Idézetek a születésnapról
Az életfordulók megszentelése és megünneplése nem azért volt fontos, hogy a rokonok, szomszédok, falubeliek tudomást szerezzenek róla, hanem azért, hogy az ünnepelt - például a felnőtté váló legény vagy leány - maga is jól el tudja különíteni az egyes életszakaszokat. Tudjon róla, hogy mit hagy maga mögött, miképpen arról is, hogy hová tart, és ott mire számíthat.
Annyira szeretem anyát! Nem érdekel, hogy nyálasan hangzik. A következő születésnapomon szerintem én fogok ajándékot venni neki. Szerintem ez lenne a jó szokás. A gyerek kapjon mindenkitől ajándékot, de az anyukáját ő lepje meg ajándékkal, mert az anyukája is ott volt, amikor megszületett.
Ha van még szív a földön, És van még szeretet, Úgy ma üljön a világ Örömünnepet!
Minden évünk: egy életkör. Egy gyűrű az életfa törzsén. És minden életkör végén kicsit meghalunk - ugyanakkor minden új kör kezdetén kicsit föltámadunk.
Tizennyolc éve lázadó vagy, de csak titokban. Felégetsz magad mögött mindent gondolatban. Nem baj, hogy mindenki irányít, úgysem azt teszed. Egészen mostanáig kettős volt az életed.
Nem értem a születésnapokat. A buli. A dal. Még egy életben töltött év ünneplése. Valahogy olyan erőltetett.
A bölcs emberek soha nem kívánták, hogy fiatalok legyenek.
Ötven esztendő még nem a vége, hanem a fele az életnek.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Mire az ember 50 éves lesz, addigra a happy és a birthday eltávolodik egymástól!
Valójában az egész emberi civilizáció is csupán egy múló pillanat a világegyetemben. Miért kellene a születésnapot a többi hétköznap közül ajándékokkal és ünnepléssel kiemelni?
Az igazi ajándék az egyik ember számára a másik ember lehet, a másik szívtől szívig érő szeretete.
Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadó nélkül.
Rohadtul éreztem magam a bőrömben. Még kólát inni se volt kedvem. Megpróbáltam bemagyarázni magamnak, hogy ez a nap semmivel se inkább a születésnapom, mint a tegnapi vagy a holnapi, és hogy különben is, a születési-dátum-ügy, ez úgyis csak kollektív szerződés.
A tegnapokkal fogy az élet, A holnapokkal egyre nő, S szemedben mégis mindörökké A mának arca tűn elő. (...) Ezért ha illan ez az év is, S a múltba szállva szétomolt, Lelkedben ott a kincs örökre, Amely valaha benne volt.
Ha bárki is arcodba bámul, És bárhogyan ítéli meg - Hogy mennyi ráncod van, ne számold, És valld be minden évedet.
Facebook
Pinterest