Idézetek az optimizmusról
Rászoktam az élet élvezetére. (...) Ez aztán olyan krónikussá vált, hogy azt hiszem, már a kellemetlenségekben is örömöm lelem. Milyen jó is, ha eszembe jut, hogy nem tartanak örökké!
Járj a széllel, száguldj a szélviharral, ne aggódj a messzi jövő miatt, és bízz, hogy ismét, újból, és megint szerencséd lesz!
Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél.
Nézd meg a szemetet, és vedd észre a kincset!
Mosolyogj úgy, mintha még sosem sírtál volna! Harcolj úgy, mintha még sosem veszítettél volna! Szeress úgy, mintha még sosem bántottak volna meg!
Félsz. A jövődtől. De el kell engedned ezt a negatív gondolatot. Új dolgok várnak rád, méghozzá jó dolgok, úgyhogy próbálj meg előrenézni.
A remény nem terv, mi mégis azzal tervezünk.
A katasztrófák sem tarthatnak örökké. Mihelyt a termény odavész, a sáska más vidék után néz.
Azt kívánom, hogy az élet bárcsak lenne gondtalan, napos, s felhős soha, De azt mondtad, ott leszek a te karjaidban, ha mindenhol kitör az őrület, S ha a vihar nem akar elmenni, akkor is fogok az esőben énekelni!
Ha tisztességesen használjuk szellemi kapacitásainkat és keményen dolgozunk, akkor van okunk optimizmusra.
Ne higgy a halál hódító hatalmában; táncolj az élő élettel vidáman!
Csomagold össze minden bánatod egy nagy zsákba, és mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj!
A jó dolgok megszűnnek, a szar dolgok fennmaradnak... ez egy ilyen világ, de mi még pörgünk és haladunk rendületlenül.
Ahol én megjelenek, ott kisüt a nap, és még a fű is zöldebb.
Az ismeretlen jövővel csak úgy nézhetünk bátran és optimistán farkasszemet, ha visszaemlékezünk életünk diadalmas mozzanataira.
Facebook
Pinterest