Idézetek az igaz szerelemről
Hógolyó-szerelem eltalál, valamiden? - Porlik, olvad sebesen s nem marad nyoma sem.
Az emberek lépten-nyomon beleszeretnek olyanba, akibe nem lenne szabad.
Mindig így érzed, hogy csak egyetlen embert tudsz szeretni a világon. De aztán találsz valaki mást, majd pedig őrültségnek fog tűnni, hogy valaha is aggódtál emiatt.
Beleszeret az ember egy édes lányba, nem történt semmi különös, csak éppen nekiadta az életét. Aztán kiderül, hogy mama, édesanya, anyaszörny. Nézed a kedvest, fények játszanak az arcán, egyelőre simogat, vadmacska, hiúz. (...) Amíg a páromat öleltem, éreztem, hogy sohasem tudom bekalandozni ezt a testet, és veszélyesen hittem, hogy nem vagyok egyedül. Jó volt annyit adni neki, amennyim volt.
Együtt összhang s szerelem Lelkeden és lelkemen. Ágaink keverve fenn S gyökereink odalenn. Ágainkon örömek, Csiripelők, édesek; Lábunk alatt halk erek: Ártatlanság, szeretet.
Kinyitottam hát az ablakot, és vele együtt a szívemet. A szobát elárasztotta a napfény, a szívemet pedig elárasztotta a szerelem.
A szerelem a vér színes füstje, az érzékiség túlvilági tűzijátéka vagy szivárványa.
A szerelem örök, az örökkévalóság része. Ha felnősz, és megismered a szerelmi élet művészetét, elfogadod a valóságát, napról napra növekszik benned. A házasság óriási lehetőség, hogy belenőj a szerelembe.
A szerelem nem szenvedély, a szerelem nem érzelem. A szerelem az, amikor valahol nagyon mélyen tudod, hogy valaki kiegészít téged. Hogy valaki egésszé tesz. A másik jelenléte erősíti a te jelenléted. A szerelem szabaddá tesz, hogy önmagad légy; semmi köze a birtokvágyhoz.
Amikor két érett ember szerelmes lesz, az élet egyik legnagyobb ellentmondása áll elő, az egyik legcsodálatosabb jelenség, ami létezik: együtt vannak, és mégis végtelenül egyedül. Olyannyira együtt vannak, hogy majdnem egyek, egységük azonban nem rombolja le egyéniségüket.
Ez képtelenség! Szerelem első látásra - ilyen nem létezik. A szerelem akkor jön el, ha az ember alaposan megismerte a másikat.
Csak egy éjszakát, csak egy éjszakát, Amíg a hadsereg menetel a szívemen át. Keményen csattan a lábuk a testemen Ahogy a szerelem átvonul a szereteten.
A szívem kihagyott egy ütemet, aztán megbotlott és hasra esett.
Mondd meg nekem, igaz-e mindez, szerelmesem, mondd, mindez igaz-e? Ha ezek a szemek kilobbantják villámukat, kebledben a sötét fellegek viharosan felelnek reá. Igaz-e, hogy ajkaim édesek, mint az első tudatos szerelem fakadó bimbója?
A szerelem mindig is életünk iránytűje lesz.
Facebook
Pinterest