Idézetek a fizikáról
Fizikai folyamatokat nem lehet (...) egyszerűen felnagyítani vagy lekicsinyíteni. Úgy néz ki egy elefánt, mint egy felnagyított kisegér? Nem, és ennek az az oka, hogy nagyban és kicsiben mások a körülmények.
Fizika? Az csak egy szó, mint a többi, amit használunk, hogy a jelenségeknek, amiket még nem tudunk tisztázni, nevet adjunk. Maga nem hisz a varázslatban. De abban hisz, hogy egy tonnás súlyú érctömbből, amit a földből kibányásznak, repülőt lehet építeni, ami a fecskénél is gyorsabban száll?
Lehet, hogy a hétköznapi ember fel sem tudja fogni (...) az ötödik dimenziót, az érzékelésnek ez a gyengesége azonban soha nem akadályozhatta az elsöprő erejű matematikai elméletekkel felfegyverkezett fizikust a világegyetem megértésére irányuló törekvésében. És ha a matematika azt mondja, a világnak jól jönne még néhány dimenzió, kik vagyunk mi, hogy az útjába álljunk?
A Nap nem más, mint hevesen lángoló üzemanyag (...). És amikor ez a mi csillagunk, ez a különben egészen átlagosnak nevezhető csillag kifogy az üzemanyagból, akkor örök sötétségbe borul a Naprendszer.
Az anyag nem vész el, csak a fene tudja hová lesz.
A kerékpározás engem sose valami nagyon érdekelt. Ezt az imbolygó tovahaladási módot - két vékonyka keréken - végképp megbízhatatlan ügynek tartottam, sőt fenyegetőnek, ördög meg nem magyarázhatta nekem, miért áll meg a bicikli, vagyis hogy elhagyatott állapotában miért billen el azonnal, már ha oda nem támasztják vagy nem fogják - hanem hogy akkor, ha egy harminckét kilós illető rátelepszik, miért ne dőlne el ugyanígy, mikor támasz nélkül halad, meg senki nem is fogja.
Az úgynevezett nehézségi erő (...) nem csupán a világot tartja össze belülről, hanem azt az eszement tulajdonságot is felvonultatja, mely szerint mindent, legyen az bármily pici, bármily nagy, a legdurvább, elemi erővel magához vonz, s csak míg az anyaölben leledzünk, vagy búvárként leledzünk a víz alatt, akkor vagyunk látszatra szabadok kötelmeinktől.
Senki sem vonja kétségbe, hogy a csillagképeket alkotó csillagok valóban léteznek, de azt sem, hogy más felállásban is el lehetne rendezni őket.
Ha hihetetlen dolgokat akarsz hallani, csak a fizikusokhoz kell fordulnod. Hajlik a fény; görbül a tér; az órák a rakétákon lassabban járnak, mint az emberek otthonában; ha egy részecskét kettéhasítasz, két ugyanakkorát kapsz, mint a széthasított volt; ha elsütsz egy puskát, és fénysebességgel indítod a golyót, a puskacsőből nem jön ki semmi...
A nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa feltalálása.
Ami ifjúságom idején, a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene. A kvantummechanika sokkal szebb, mint az atomfegyverek fejlesztése. A szupravezetést megmagyarázni sokkal nehezebb, sokkal izgalmasabb és sokkal kihívóbb, mint a fizika katonai alkalmazásain gondolkodni. Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek, értelmesen fogja használni a megszerzett tudást.
Az ember (...) metafizikus akart lenni, mielőtt fizikus lett volna.
A fizika minden nehézsége, úgy látszik, abban áll, hogy a mozgásjelenségekből a természet erőit kikutassuk, s azután ezeknek az erőknek a segítségével a többi jelenséget megmagyarázzuk.
Csupán hozzánk viszonyítva van édes, keserű, forró és szín, a valóságban csak atomok léteznek és az űr.
A matematikának a természettudományok terén való hasznossága a csodával határos. Nincs is rá racionális magyarázat. Mert semmiképpen sem természetes, hogy legyenek "természeti törvények", és még kevésbé kézenfekvő, hogy az ember felfedezhesse őket. Az a tény, hogy a matematika nyelve alkalmas a fizikai törvények megfogalmazására, csodálatos ajándék, amelyet soha nem leszünk képesek igazán megérteni vagy kiérdemelni.
Facebook
Pinterest