Idézetek filmekből
Szeretet, elfogadás és feltétel nélküli szerelem. Mind akarjuk, mind keressük. De ha megtaláljuk, az már félelmetes. Mert ahogy megtaláltuk, nagyon könnyen el is tűnhet. És aztán ottmaradunk a hidegben, egyedül.
Felejtsd el az időt, és élj a jelenben!
Mondd, mi nyomja a lelkedet! Mert ha bent tartod, még elsüllyed a hajó, amivel utazni fogsz.
Bármi legyen az igazság (...), ne hagyd, hogy legyőzzön téged.
Amire születtünk, az nem mindig az, amibe beleszülettünk.
Partra vetettek. De én visszaviszlek a tengerbe.
Ne hagyd, hogy a félelem elhallgattasson. Van hangod, szóval hallasd is, szólalj fel, emeld fel a kezedet, kiáltsd a válaszokat, hallasd magad. Kerül, amibe kerül, találd meg a hangod. És ha megteszed, töltsd ki azt az átkozott csendet vele.
A megbocsátás hatalmas dolog. Nem csak a másik fél számára jó érzés. hanem téged is gyógyít.
Csak olyan háborút kezdj, amit megnyerhetsz.
Néha fel kell áldoznod a bástyádat a királynőért. Ha nem kerekedsz felül az érzéseiden, akkor el fogod veszíteni a játszmát.
A dicsőséget néhányan hajszolják, míg másoknak véletlenül az ölébe hullik anélkül, hogy tennének érte. Bárhogy is, de becsülendő, ha valaki az áldásában részesül. Azonban azt kérdem: a dicsőség mikor veszti fényét, hogy átadja helyét egy igaztalan hadjáratnak? Mikor válik az egykor még nemes cél tűzzé, ami mindet elemészt? Láttam a háborút és láttam a halált.
Minden szenvedésünk meghozza a gyümölcsét.
Egymásért harcoltunk idáig. (...) Bármi is történjék, egymás mellett kell maradnunk (...). Együtt leszünk. Semmi nem választhat el tőled.
Valahogy csitítsd el a belső hangodat. És kövesd helyette az én hangomat.
Nagyon örülök neki, hogy összehozott minket a sors; remélem, tudod. Fényt hoztál az életembe.