Idézetek filmekből
Ki kell mutatnom, hogy mit érzek. De te pontosan tudtad eddig is. Csak úgy tettél, mintha nem létezne. Úgy tettél, mintha nem tudnád, hogy felemészt a szerelem minden egyes nap. Mindig azt sulykolod belém, hogy te csak a barátom vagy. Mintha köztünk nem lehetne semmi más, mint barátság. Mintha nem történhetne köztünk semmi.
Néhányan elolvassák a Háború és békét, és csak kalandregénynek értelmezik. Mások elolvassák egy rágógumi papírját, és megfejtik a világegyetem titkait.
Te vagy az én napkeltém, napnyugtám, nyári napsütésem és téli holdam.
Olyan boldog voltam, amikor először láttam. Aztán egyszerűen kicsúszott a kezem közül. Elvesztettem az életem (...). Nem éreztem az étel ízét, amit a számba vettem. A víz nem oltotta a szomjamat. Amikor újra láttam, a szívem hevesebben vert. Miatta új életre keltem.
Nem számít, milyen erősen húzzuk az igát, ha közben odavagyunk egymásért.
Megnyitottad a szívemet. Beférkőztél. A tiéd lettem. És te az enyém.
A múlt nem veszik el. Egy anya illata veled marad, akármerre is mész. Ahogy a gyerekkorod is.
Egyetlen történetnek sincs vége, amíg élünk.
Mindkettőnket megsebeztek. De meggyógyítjuk egymást. Melletted talpra tudok állni. Erősebbé teszel. Egy új életet adsz. Nem akarlak elengedni többet. És nem is tudlak.
Mintha megnyitottál volna bennem valamit. Te vagy maga az ártatlanság. Törékeny, tele érzelmekkel. Mint akit még sose ért el a szerelem.
Az élet nem úgy működik, hogy mindig csak azt kapod tőle, amit a szíved kíván.
A múltat nem lehet megváltoztatni. Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történt volna. De idővel könnyebb lesz majd.
A lufi, ami kicsúszik a kezünkből, egyszer visszatér hozzánk, ha szívből akarjuk.
Ha mást ledagadtozol, nem leszel karcsúbb. Ha butának nevezel másokat, attól nem leszel okosabb. (...) Az életben nincs más megoldás, mint megoldani a saját gondjaidat.
A jövőt sűrű, homályos köd fedi. De a múltat bárki láthatja, akit érdekel.
Nem az a mérce, hogy mi minden történt velünk, hanem hogy mit érzünk.