Idézetek filmekből
A sarkon túl mindig jön valami jobb.
Ébredjetek föl, Magyarok! Váljatok Nemzetté! Legyetek újra nemzet!
Egy szív összetörhet, de attól még ugyanúgy dobog tovább.
Megismerni? Soha, senki nem ismerhet meg igazából. Soha. Soha nem fogsz ismerni engem.
- De aki többé válik, mint az ember, aki teljesen odaadja magát egy eszmének, azt nem állítják meg, mert ő már nem is ember. - Hanem? - Legenda.
Bejártam a világot ihletért, és ráleltem arra, aki az álmainak él.
Előbb tanuljunk meg járni, aztán szaladjunk.
Mami mindig mondta, hogy nem kell fejjel rohanni a falnak. Majd jön, akit keresek, ha akar. Annyira akartam a lényeget, hogy kiugrott a kezeim közül, és a nagy kapkodásban elfelejtettem, hogy valójában én mit akarok, én ki vagyok. A boldogság közel van, itt van az orrunk előtt, csak nem látjuk.
A nyári kalandok többféle okból érnek véget, de mindent összevetve egy dolog közös bennük: hullócsillagok, fenséges, megismételhetetlen pillanatok, az örökkévalóság felvillanása, mely egy perc alatt elillan.
Nem számít, hogy mások mit mondanak, a szavak és az eszmék meg tudják változtatni a világot.
Furcsa, de legrosszabb rémálmod mindig távolinak tűnik. Aztán hirtelen itt van, mint egy óriási szökőár. Küzdesz, küzdesz, küzdesz. Kétségbeesett kiáltásod néma. Majd valami furcsa történik. Már nem küzdesz. Kiáltásod szárnyra kap, s már nem fuldokolsz.
Az egyetlen, ami rosszabb a rituáléknál az, ha már nem adunk a rituálékra sem.
A pap és a pék két képet kap. Kár, - mondják - mindkét kép kék.
Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják.
Az igazi szerelem felemel és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.