Idézetek filmekből
Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye.
Szerelmem sose szolgálja csak az én örömöm, és ne az én személyem legyen a határ, de kedvesem lelkén könnyítsen a szerelem, hogyha bánat éri, akkor is a mennyekben érezhesse magát.
Az életben csak egy dolog biztos - leszámítva a halált és az adózást. Mindegy, mennyire próbálkozol, mindegy, mennyire jók a szándékaid, akkor is hibázni fogsz, és megbántasz másokat, és téged is megbántanak. És ha fel akarsz épülni, csak egyetlen dolgot mondhatsz: megbocsátok. Ha valaki igazságtalan, mi igazságra törekszünk. Megbocsátás nélkül a régi viták nem ülnek el. A régi sebek nem hegednek, és a legtöbb, amit remélhetünk, az az, hogy egy nap szerencsénk lesz, és feledni tudunk.
Az orvosok sok mindent adnak egy betegnek. Gyógyszert adunk, vagy tanácsot. És legtöbbször osztatlan figyelmet is kapnak tőlünk. De a legnehezebb, amit egy betegnek megadhatunk, közölni az igazságot. Az igazság kegyetlen. Az igazság kellemetlen. És nagyon gyakran az igazság fáj. Az emberek azt mondják, az igazat akarják hallani. De tényleg akarják? És néha azért mondjuk ki az igazat, mert nem bírjuk megállni. És néha kimondjuk, mert minimum ennyivel tartozunk.
Gyászos ez dal, minden mindegy már, ha volna még kiút, az nem visz sehová.
A veszekedés valójában csak egy harc az emberek egója között, hisz az emberek még akkor sem értik meg egymást, amikor az igazságot mondják el egymásnak. Valószínűleg lehetetlen úgy élni, hogy ne bántsanak meg minket, de ha elég elszántak vagyunk, akkor talán sikerül úgy élni az életünket, hogy közben senkinek nem okozunk fájdalmat.
A bár egy olyan hely, ahol az emberek találkoznak, megosztják egymással, amijük van, és hálásak, mert tudják, hogy nincsenek egyedül. Azt hiszem, az egyszerű emberek hétköznapi megbecsülése számunkra a jövő kulcsa. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem vagyunk már gyerekek, és értjük, hogy az élet nem tart örökké. Tudjuk, mit jelent ez. De ma este a világnak ebben az aprócska zugában, apám bárjában fényesen égnek a lámpák. Mert rájöttünk, amit ő nyilván mindig is tudott: az élet nem mindig oszt jó lapokat az embernek, az a fontos, hogy jól játsszuk ki azt a keveset, amit kapunk.
Néha minél inkább változnak a dolgok, annál kevésbé változik bármi is. És (...) néha a változás jó, néha a változás jelent mindent.
Szeretjük azt hinni, hogy racionális lények vagyunk. Emberiek, tudatosak, civilizáltak, gondolkodók. De ha szétcsúsznak a dolgok, csak egy kicsit is, akkor egyértelművé válik, hogy nem vagyunk jobbak az állatoknál. És bár mindannyiunkban ott lakozik egy állat, az különböztet meg minket az állatoktól, hogy gondolkodunk, érzünk, álmodunk, szeretünk. És minden valószínűség ellenére, minden ösztönünk ellenére: fejlődünk.
A verseny az bizony oroszlánküzdelem. Fel a fejjel, húzza ki magát, járjon büszkén, és ne nyalogassa a sebeit! Örüljön neki! A sebhelyek azt jelzik, hogy harcba szállt. Oroszlánharc volt ez, és attól, hogy nem maga nyert, még tud bömbölni.
Ha el akarsz rejteni valamit, tartsd szem előtt.
Egyszer eljön az idő, amikor fontos döntésre kényszerülünk. Lehet az szakmai vagy magánéleti, végül minden az elkötelezettségen múlik. És a lényeg, hogy közben megszerezz mindent, amit akarsz, és kimutasd az érzelmeidet.
A megbánás furcsa dolog. Mindent megpróbálsz, hogy kitérj előle, de néha a legkeményebb dolgokból tanulunk a legtöbbet. És elgondolkodsz, hogy ha lenne rá esély, hányan élnék másként az életüket. Egyeseket csak a megbánás vezet rá, hogy sutba dobják a múlt félelmeit, és továbblépjenek a jövőbe. Mások ezáltal fedezik fel újra a múltjukat. A megbánás, legalábbis az első, lépés lehet egy új kezdethez, ahol akármi, sőt, minden lehetséges.
Mi az, mi emberré teszi az embert, (...) talán a származása, hogy hova születik, én nem hinném. A döntései teszik emberré. Nem az számít, hogyan kezdi az életet, hanem az, milyen befejezést választ!
Azzal, hogy falat húzol a szíved köré, nem véded meg magad, csak kizársz másokat, akik fontosak lehetnének.
Facebook
Pinterest