Idézetek filmekből
Bocsánat nélkül vademberek lennénk.
A természetben élő teremtmények egyik fele öl a túlélésért, a másik pedig megpróbálja elkerülni, hogy megöljék. Ha a természet szépsége elvakítja, akkor nem látja meg a kegyetlen arcát.
A gonosz gonoszként él tovább, de a szeretet, szerelem, barátság örök.
Azt mondják, az idő felejtésre késztet, de van, ami állandó körforgásként mindig visszatér. Mint az örök küzdelem a jó és a gonosz között.
Ha olyan dolgokat teszel, amik rád nem jellemzőek, később nehéz lesz majd magadra ismerned.
Amint ingoványos talajra érkezünk, elvekről beszélünk.
Néha az az egyetlen megoldás, hogy felnyitod a problémát, és jó mélyen átvizsgálod. Megtalálod a gyenge pontjait, aztán pedig nem riadhatsz vissza attól, hogy egyenesen nekitámadj.
Számtalan módon lelhetünk társra és ezernyi oknál fogva kötődhetünk egymáshoz, de hogy egy társulás működjön, nem csak be kell fogadni a másikat az életünkbe, de azt is el kell fogadni, ami fontos neki.
A válság meghozza a változást. Az ember képes felülmúlni önmagát, ha tudatára ébred annak, hogy mit veszíthet.
Mindig a látszat mögött van a lényeg.
Ne hagyd, hogy a szíved akadályozzon abban, amit szeretsz.
Ha mindig azt nézed, miért ne légy együtt valakivel, nem is jön össze. De egy adott pillanatban lehet, hogy hagyni kéne, és megélni a szív dolgait.
Senki nem tudja megoldani a gondjait, ha magába fojtja.
A gyász mindannyiunkban közös, de mindenkiből mást hoz ki. Nemcsak a halált gyászoljuk, az életet is, a veszteséget, a változást. És ha eltűnődünk, miért szívunk annyiszor, hogy miért fáj annyira, nem szabad elfelednünk, hogy tudunk változtatni. Így maradunk életben. Mikor már annyira fáj, hogy fojtogat, az segít túlélni. Ha visszanézünk arra a napra, furcsamód, hihetetlen mód nem érzünk már úgy. Nem fog ennyire fájni. A gyász mindenkit utolér a maga idejében, a maga módján. A legtöbb, amit tehetünk, amit bárki tehet, hogy becsületesek vagyunk. A legrosszabb dolog, a gyász legrémesebb része, hogy nem tudjuk irányítani. A legtöbb, hogy átadjuk neki magunkat, ha eljön, és ha tudjuk, kieresztjük. De a legrosszabb, hogy mikor már azt hiszed, vége, kezdődik elölről, és mindig, minden alkalommal eláll a lélegzeted.
A szerelem nem egy érzés, hanem egy képesség.