Idézetek filmekből
Azt mondják, úgy hagyjuk el ezt a világot, ahogy megérkeztünk: meztelenül és egyedül. Ha tényleg semmink sincs, amikor elmegyünk, akkor mit ért az élet? Az határozza meg, hogy milyen embereket szerettünk? Vagy egyszerűen azok a dolgok, amiket elértünk? Mi van, ha elbukunk vagy sosem szerettünk igazán? Megfelelhetünk valaha? Vagy a lassú kétségbeesés, hogy egy életet elpazaroltunk, végül az őrületbe kerget minket?
A legnehezebb az elbúcsúzásban, hogy minden egyes nap újra meg kell tenned. Minden nap szembesülünk az igazsággal, miszerint az élet mulandó, az időnk rövid, és hogy tisztelni tudjuk a halottakat, jól kell élnünk az életünket.
Minden kapcsolat elején van egy szakasz, amikor semmire nem mondasz nemet, mert érdekesnek, kalandvágyónak és nyitottnak akarsz tűnni.
Néha az élet különösebb, mint egy álom. És csak akkor tudsz felébredni, ha szembenézel azzal, ami a lelked mélyén fekszik.
Új holnap kezdődik, amikor majd a barátság nyújtja ki kezét és a háború ökle lehanyatlik. Új holnap kezdődik, amikor az ember tiszteletben tudja tartani a másik embert.
Az igaz barátok azok, akik szembesítenek önmagunkkal, még akkor is, ha az az igazság, hogy nem szívesen valljuk be önmagunknak, hogy még mindig sok mindent kell megtanulnunk, hogy néha segítségre szorulunk, és hogy talán egy kiváló lehetőségen nézünk át. Hallva az igazságot, más ösvényre vihet minket az élet, de sosem tudhatjuk hogy pontosan, melyik ösvényre kerülünk.
Emlékszel Moses Morales-re? A maja idegenvezetőre. Az utolsó estén az édesapjáról mesélt, aki meghalt. De ő nem hitte el. Azt mondta, ha ki akarnák őt hantolni, nem találnák. Egy magot ültettek a sírra. A magból fa lett. Moses szerint az apja része lett a fának. Belenőtt a fába, a virágba. Egy fecske evett a gyümölcséből és az apa a fecskével repült. Azt mondta: a halál a beteljesülés útja.
Az ember az egyetlen élőlény a Földön, amelyik szerint van Isten. És az egyetlen, amelyik úgy viselkedik, mintha mégsem létezne.
Mikor dobod be a törölközőt? Mikor ismered el, hogy egy veszett ügy tényleg az? Van egy pont, amikor már túl sok... amikor már nem harcolunk tovább. Feladjuk. Ekkor kezdődik az igazi munka. Reményt kell találnunk ott, ahol semmi sincsen.
Akármilyen helyzetben vagy, a legjobb dolog, amit tehetsz, az a helyes dolog. A második legjobb dolog, amit tehetsz, az a helytelen dolog. De a legrosszabb, amit tehetsz, az a semmi.
Minden hazugság felfedi az igazság egy darabját.
A szerelem vak és süket és sőt néha bolond is, de időtlen is, és előbb vagy utóbb betoppan az életedbe.
A világon sok olyan dolog van, ami felett nincsen hatalmunk: földrengések, árvizek, valóságshow-k. De a döntés sokszor a mi kezünkben van, legyen szó megbocsátásról, önzetlenségről vagy újrakezdésről. Mert csak egyvalami tudja kiűzni a magányt az életünkből, a szeretet, a szeretet minden formája. Reményt ad, hogy bízzunk az újévben. Számomra erről szól a szilveszter éjjel, a reményről és persze a bulizásról.
Egyvalakinek már régóta hazudok. Magamnak, mert az igazság megrémít.
Az életem minden pillanata előre megtervezett sorozatokból áll, de néha muszáj kockáztatni!
Facebook
Pinterest