Bölcsességek
Amit hangulatnak nevezünk, mindig egy új élmény és egy régi élmény titkos akkordja.
Bizonyos szellemeknél el kell időzni, s meg kell őket emészteni, ha úgy akarsz magaddal vinni valamit, hogy az hűségesen megüljön lelkedben. Aki mindenütt ott van, sehol nincs. Ha az életet vándorúton töltjük, a végén sok a vendéglátónk, de nincs barátunk. (...) Nem az szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra, és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez.
Szegények azok, aki nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a virágoknak, az ételnek.
Az óvatosság az önzés bizalmas ügynöke.
Az elérhetőt el lehet érni, az elérhetetlenből nem lehet kiábrándulni.
Az ember nem tesz egyebet, mint folyton hazatér.
Aki sokat tud, és nem él aszerint, elveszett.
A nagyoknak nagy hely kell mindenütt, s ha sűrűn nőnek, egymás ágait zúzzák-törik csak.
A megszokás mindennel kibékít bennünket.
Már régen megtanultam, hogy a lehetetlen szót csak a legnagyobb körültekintéssel szabad használni.
Ne törekedj arra, hogy megszabadulj a vágytól, vagy hogy "elérd" a megvilágosodást! Légy jelen! Légy ott, ahol vagy, ám az elme őreként!
A bölcs szíve túlcsordul, de száját csukva tartja.
A bölcsességet nem kapjuk, magunknak kell felfedeznünk, miután véget ért utazásunk a vadonban, ahova senki nem mehet el helyettünk, amit senki nem tehet meg helyettünk, mert a bölcsességünk éppen abban rejlik, hogy mi magunk milyennek látjuk a világot.
A harcos egyszerre fegyelmezett és szenvedélyes, amikor elfogja a lelkesedés. Az egyhangúság soha nem vezet nagy tettekhez.