Idézetek a bátorságról
Ha ebben a másodperctöredékben úgy tekintünk vissza az életünkre, hogy tudjuk: elszalasztottunk egy lehetőséget, amikor az élet csodáját ünnepelhettük volna - az a Pokol. Az viszont a Paradicsom, ha elmondhatjuk: "Követtem el hibákat, de nem voltam gyáva. Leéltem az életem, és megtettem, amit meg kellett tennem."
A harcos erénye: megérti, hogy az akarat és a bátorság nem ugyanaz. A bátorság félelmet és hízelgést parancsolhat, de az akaraterő türelmet és kompromisszumot követel.
A gyávák sosem engedik, hogy lángra lobbantsa szívüket (...) a tűz, mert ők csak arra vágynak, hogy az új helyzet a lehető leggyorsabban visszaváltozzék olyanná, amilyen volt, és ők továbbra is a szokásos módon gondolkodhassanak. A bátrak azonban tűzre vetik, ami régi, és akár óriási belső szenvedés árán is, mindent maguk mögött hagynak, (...) és haladnak tovább, előre.
A hadvezér azt a katonát, aki megfutamodása után megfordulva bátran visszaveri az ellenséget, jobban szereti, mint azt, aki soha nem futamodott meg és sohasem cselekedett bátran.
Bátornak tartani magamat, és tényleg bátornak lenni, két külön dolog.
A jó pásztor őrzi a nyájat, s ha kell, elűzi a farkast.
Amikor erős vagy, akkor tudod, hogy nincs mitől félned, mert úgy használod fel az erődet (hatalmadat) ahogy akarod. Amikor rettegsz, akkor elveszítetted az erődet, kiadtad a kezedből a hatalmat.
Vannak néha olyan marhaságok, amihez bátorság kell, hogy az ember megtegye. Aztán persze, amikor már megtettük, sokszor sajnálja az ember. De ha nem teszi meg, akkor meg azért sajnálja!
Szeretem azt az embert, aki a bajban is tud mosolyogni, aki képes erőt meríteni a gyötrelemből, és ez a bátorságában visszatükröződik.
Egy ember soha nem olyan erős, mint a végső küzdelemben.
Megtehetjük, hogy csak hátrálunk és hátrálunk, amivel mindörökké sarokba szoríttatjuk magunkat, vagy előállhatunk, és akkor és ott találkozhatunk az ellenséggel, ahol mi akarunk.
A Vad Veszedelmek Boltjába csak merész emberek járnak, a veszélyt keressük, az életünket kockáztatni jöttünk, mondják, hol menthető, ami még menthető? - Nem is tudom, nem is tudom - mondja a boltosbácsi -, hát hol is lehet? Meg minek is?
Tudod, az embernek (...) ki kell állnia magáért. Más úgysem áll ki érte.
A bátorság nem igazán hiúság, hanem egyfajta rejtett büszkeség, hiszen mindenki figyel téged.
Nem választhatunk halált, de eldönthetjük, hogy nézünk szembe vele, hogy férfiként emlékezzenek reánk!