Jim Morrison (
1943. december 8. — 1971. július 3. amerikai dalszövegíró, énekes, író, költő, rendező
Az igazi költészet nem mond semmit, csak kipipálja a lehetőségeket. Minden ajtót kinyit. Bármelyiken besétálhatsz, amelyik megfelel neked.
Ez az, amiért a költészet annyira vonz engem - mert örök. Addig, amíg lesznek emberek, emlékeznek szavakra és szavak kombinációira. Semmi más nem él túl egy pusztulást, csak a költészet és a dalok. Senki sem tud egy teljes regényre emlékezni. Senki sem tud leírni egy filmet, egy szobrot, egy festményt, de amíg emberi lények vannak, a dalok és a költészet folytatódik.
Ha a költészetem törekszik elérni bármit is, az az, hogy megszabadítsa az embereket azoktól a korlátoktól, amelyek között látnak és éreznek.
A belső szabadság pillanata amikor az elme kitárul és a végtelen világegyetem kitárul és a lélek szabadon vándorolhat.
A Szabadság pillanata: ahogy a börtönlakó pillant a Napba mint egy vakond a lyukából.
Ha minden más csődöt mond, még mindig megkorbácsolhatjuk a lovak szemét, hogy aludjanak és sírjanak.
A kisgyermekkort, a gyermekkort, a kamaszkort és a férfikort mindig élesen el kellene választani egymástól: ilyenkor lenne szükség próbatételekre, hőstettekre, szertartásokra, történetekre, dalokra és ítéletekre.
Az embereknek eltolódott a realitásérzékük. Nap mint nap ráragadnak a képernyőre, nézik a szappanoperákat, a filmeket, a híreket, a pop-sztárokat. Megváltozik a valódi értékek megítélésének képessége, erősnek képzelik magukat. De valójában ők lélekben már halottak.
Az emberek túl korlátoltak ahhoz, hogy valójában szabadok lehessenek! Saját magukat kötik gúzsba, önmaguk emelnek falakat maguk köré. Kiközösítik azokat, akik megpróbálnak kitörni, levetni ezeket a láncokat. Ez az ő biztonságuk.
Nézz szembe a legnagyobb félelmeddel, ezután a félelemnek már nincs hatalma feletted. Szabad vagy.
Sokkal kevésbé félünk az erőszaktól, mint a saját érzéseinktől. A személyes, saját, magányos félelem sokkal rémisztőbb, mint amit más okozhat.
A művészet díszíti fel börtönünk falát és tart meg minket némának és közömbösnek.
Vannak dolgok, amiket ismer az ember és vannak dolgok, amiket nem. Az ismert és az ismeretlen között pedig ajtók vannak - ezek vagyunk mi.
A barát az, aki teljes szabadságot ad neked, hogy kibontakoztasd magad.
A legtöbb ember olyannak szeret téged, amilyennek akar, hogy legyél. Megtartani ezt a szeretetet nem könnyű. Mindig olyannak lenni, amit elvárnak tőled. Biztosan meg is kapod ezt a szeretetet, ha jól színészkedsz.