Vereség
A győzelmek mind összefolynak, de a vereségek örökre bevésődnek az ember fejébe.
A vereségtől való félelem erősebb a győzelem reményénél. (...) Mindenki fél valamitől, de a lényeg az, hogy mit kezdesz vele.
Ezernyi győzelemből sem lehet annyit tanulni, mint egy vereségből.
Vereség... Győzelem... Nemigen tudok mit kezdeni ezekkel a kifejezésekkel. Van lelkesítő győzelem, és van lealjasító győzelem. Van gyilkos vereség, és van vereség, amitől felébredünk.
A vereség az élet része: ezt mindannyian tudjuk. Csak a legyőzöttek ismerik a Szerelmet. Hiszen első csatáinkat a szerelem mezején vívjuk - és ilyenkor általában veszítünk.
Mennyi csatáról szóló éneket hallottam már, s ezekben mindig csak azt, hogy a vereség is lehet dicsőséges. A valóságban, úgy látszik, nagyon kínos, mondhatnám, leverő.
A győzelmek hajlamosak lekopni az emberről. A vereségek (...) azonban ott maradnak velünk, megérintik a vállunkat, lelassítják a lépteinket, kísértenek álmunkban.
A vereséget nem palástolni, hanem megvilágítani kell, mert a vereség teszi emberré az embert. Aki nem érti meg vereségei mibenlétét, üres kézzel indul a jövőbe.
Az igazi harcos azért legyőzhetetlen, mert nem bocsátkozik küzdelembe. A "vereség" a bennünk lakozó viszálykodó elme vereségét jelenti.