Várok rád
Én várok rád, mert tudom, hogy nincs ennél érdemesebb dolog a világon, amire várhatnék. Te vagy a minden és még több.
Addig várok rád, amíg tudok.
Alkukat kötök a sorssal, s ha kell,
a csillagokra is rácáfolok. Ha kell,
időt utazok, múlt leszek érted,
s azért harcolok, hogy lénye lehess
a jövőmnek.
Várok rád de tudom nem jössz vissza soha.
Nehéz föld alatt ágyaztak neked.
Alszol mozdulatlan.
Hiába zümmög a szél.
Hiába fütyülnek a rigók
Hiába csalogat a napfény.
Valamit most el kell mondanom.
Félek, hogy nem lesz rá jobb alkalom.
Elmondanám, ha volnának szavak,
amik mindent jól elmondanak.
Elmondanám, hogy bárcsak hallanád,
de elválaszt már minket egy fél világ.
Elmondanám, most végre megteszem,
A szélbe súgom én:
Te vagy csendben a szó, te vagy bennem a jó.
Jöjj, mindig várok rád.
Te vagy égben a kék, olyan angyali szép.
Még mindi
Én majd itt várok rád, hol árnyékot sem vet rám a fény.
Nem találok mást, mert tudom jól, hogy veled volt szép,
csak az fáj, hogy emlékedben halványabban élek,
úgy félek, hogy elfelejtesz végleg.
Neked megteszem, másnak sohasem,
Hogy várok rád, akár hosszú éveken át.
Ezt én választottam, ezt én így akarom,
Ez nekem oly nagyon kedves, ezt neked is kívánom.
Végre azt érzem (...), hogy újra van szívem. Hogy a rossz, bűnös, rideg szívem életre kelt, és csakis miattad. És talán önzés, de ezt még érezni akarom, veled vagy nélküled. Ha nem jössz, én akkor is ezzel a szívvel szeretnék tovább élni! Az utolsó percig várok rád!
Ha bűn, hogy várok rád, örökké bűnben élek.
Ha bűn az álmodás, én vállalom ezt a vétket.
Száz harcot vívtam már viharral, zúgó széllel,
De nem tudom, még nem tudom, a szíved hogy érjem el.
Facebook
Pinterest