Vallásszabadság
Míg a szabad vallásgyakorlás és az egyén hitrendszerének tiszteletben tartása a modern társadalmak támogatandó értékei, addig magát a vallást, főként annak tudománnyal kapcsolatos állításait nem szabadna tabutémának tekinteni, hiszen nem csak a pro, hanem a kontra érvek is a szólásszabadság részei.
A szabad egyház eszméje s a vallások egyenjogúsága azt kívánja, hogy a hon minden polgára, bármely hitfelekezethez tartozzék is, szabadon élhessen saját vallásának tanításai szerint, ha azok az állam céljával nem ellenkeznek és mások hasonló jogait nem sértik.
Legyünk ateisták vagy akár bigottan vallásosak, az emberi kapcsolatokat megmételyezik a dogmatikus elvek, a készen kapott és belénk táplált hiedelmek. Ezek ellen minden gondolkodó, épeszű ember joggal lázad, joggal érzi sarokba szorításnak. Hadd dönthesse el ki-ki maga, hogy mit fogad el és mit nem, mit érez igaznak és mit nem.
Nem kell elfogadnunk egymás hitét... de el kell fogadnunk, hogy mindenkinek joga van abban hinni, amiben hinni szeretne.
A boldogsághoz vezető út viszályokkal lesz tele, ha nem tiszteljük mások vallásos hitét.
Az ember hite mindaddig magánügy, amíg nem akadályozza vele mások szabadságát.