Terrorizmus
A terroristák olyanok, akár a légy a porcelánboltban. Hiába akarna a légy törni-zúzni, olyan gyenge, hogy egy teáscsészét sem tud felborítani. Keres tehát egy elefántot, beleszáll a fülébe, és elkezd zümmögni. Az elefánt megvadul a félelemtől és a haragtól, és letarolja a porcelánboltot.
A terrorizmus célja egyszerűen rettegést és félelmet kelteni. A félelem aláássa a hitet a társadalmi rendben. Belülről gyengíti az ellenséget... dühreakciókat vált ki. A terrorizmus politikai fegyver.
A terroristák olyanok, mint a skorpiók: ismerjük a jellemüket, és a lelkiismeretünk azt diktálja, hogy ítéljük el őket azért, amilyenek.
Más országok múltja azt igazolja, hogy ahol nem irtották ki csírakorukban a terroralakulatokat, ott utóbb szinte lehetetlen volt rendet vágni. A terrorizmus olyan, mint a tűz: ha megvannak a feltételei, lángol, ha valamelyik hiányzik, kialszik.
Azt látom nagyon szörnyűnek és fájdalmasnak, hogy a mai társadalom nem hisz a változás lehetőségében, úgy gondolkodik, hogy ha valaki terrorista, az örökké terrorista marad, ha valaki szent ember, az örök életében szent lesz. Holott - szerencsére és sajnos - egyik sem igaz. Arról már nem is beszélve, hogy nem Hófehérkék és vasorrú bábák élnek ezen a földön - mindannyian fényből és sárból gyúrt lelkek vagyunk. Ahogyan mi magunk is irgalomra és nagylelkűségre vágyunk, nekünk is így kellene néznünk mások hibáit és gyarlóságait. Jómagam sok-sok emberrel kerülök kapcsolatba, bizalommal fordulok mindenkihez, de mindig gyanúsnak érzem, ha valaki keményen, alázat nélkül beszél másokról.
Az emberek nem születnek terroristának. És nem is lesznek terroristák egy csapásra. De lépésről lépésre, mint amikor a földműves ültetésre készíti elő a földet, úgy alakul az életük, hogy egyre inkább hajlamosak befogadni a terrorizmus magvait.
A terror célja általában az, hogy az ellenséget dühödt, elsietett - és ezért számtalan hibalehetőséget kínáló - ellenlépésekre kényszerítse.
A terrorizmus valódi lényege nem maga a cselekmény, hanem az arra adott reakciónk.
A legbiztosabb védekezés a terrorizmussal szemben, ha nem hagyjuk magunkat terrorizálni. Fel kell ismernünk, hogy a terrorizmus csupán egy az élet - amúgy sem túl gyakori - kockázatai közül. Tovább harcolnunk kell azon politikusok ellen, akik a félelem ürügyén próbálnak megfosztani bennünket szabadságjogainktól, fokozván a biztonsági cirkuszt, amely pazarolja a pénzt, ugyanakkor nem leszünk tőle nagyobb biztonságban.