Te vagy a mindenem
Te vagy mindenem, kit semmi sem pótolhat,
Fölöttem egyedül te uralkodol csak.
Ragyoghat az égről a napvilág másnak:
Engem éj környékez, bús éj, ha nem látlak.
Tudjuk, érezzük - akár megfogalmazva, akár megfogalmazatlanul -, létezésünk ajándék. Abszolút ingyenes. És kiteljesedésünk ennek az ajándék mivoltnak a maradéktalan megélése, azaz ha én is ajándékká válok. Mindannyian arra vágyunk, hogy egy lángolásban odaadjuk magunkat, hogy kimondhassuk: én te vagyok, a tied vagyok, te vagy a mindenem, te vagy a boldogságom.
Nem tudom, mi újat mondhatnék neked,
az összes mesémet már régen ismered.
Te vagy a mindenem, a kezdet és a vég,
azt hiszem, megtaláltam benned az élet értelmét.
Szemedbe nézek, a lábam megremeg,
viszontlátom ott a saját lelkemet.
Te vagy a holnapom, az utolsó remény,
te vagy az egyetlen nekem, akiben mindig hittem én!
Facebook
Pinterest