Tanárok
A tanár alapjában véve arra is tanítani akar, ami kívül esik tantárgyának keretein. Erkölcs, elvhűség, világnézet - mindegy, minek nevezzük.
A régi tanároknak megvan az a bosszantó tulajdonságuk, hogy sosem felejtik el egykori diákjaik első szárnypróbálgatásait.
A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, keljenek át rajta; majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskad, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat.
A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.
A tanárok olyanok, mint a drogosok. Mindig az anyagon jár az eszük.
A tanárok csodálatos misszionáriusok, akik arra esküdtek fel, hogy közvetítsék a tudásukat nyomorúságos fizetésük ellenére és ezer nehézség közepette. (...) Legalább el kellene gondolkodni annak a lehetőségén, hogy felelősségteljes feladatukhoz méltó elismerést kapjanak.
A tanárok minden áldott nap kiállnak az osztály elé és adnak nektek valamit (...). Nem csak jegyeket adnak, hanem tudást is. Amit megtanultak, átadják nektek, és amikor odaadunk valakinek valamit, akkor magunkból is odaadunk egy keveset.
A tanárok el nem ismert harcosok, akik gyakran hatalmas problémákkal szembesülnek.
A legtöbb tanárral az a baj, hogy a tanításon kívül nem sokat tudnak a világ dolgairól. Sokuknak a házastársa is hasonló munkát végez. Egész életükben állami intézményekben dolgoznak. Épp ezért a tanárok igen szűk világban élnek.