Ösztön
Az őzekre ráparancsol az agyuk, hogy fussanak, mert rosszul állnak a dolgok. És az őzek futnak is. Olykor egyenesen egy-egy autó elé. Megkérdőjelezhetjük ezt az ösztönt. Vitába szállhatunk vele. Kiiktathatjuk a kapcsolót, megvizsgálhatjuk a fenyegetést, mielőtt cselekszünk. Ehhez azonban erő szükségeltetik. Egy izom ez, amelyet fejleszteni kell. És az izmokat a feszítés fejleszti, ha emelünk és tartunk velük.
Lesznek pillanatok az életedben, amikor az ösztöneid azt súgják majd, tégy meg valamit. Valamit, ami ellentmond minden logikának, ami felborítja a terveidet, és ami mások szemében talán őrültségnek tűnhet. Ha így lesz, tedd meg! Hallgass az ösztöneidre, és felejts el minden mást! Pokolba a logikával, az esélyekkel, a nehézségekkel! Csak vágj bele!
Az ember nem akármilyen teremtmény, nemcsak ésszel, hanem az állatok ösztönével is rendelkezik. S az ösztön nem csal. Isten tudja, hogyan és miképpen, a lelkünk mélyén, a zsigereinkben, a bőrünkben, az agyunkban rejtőzik ez az ösztön. S el sem lehet mondani, hányszor és miképpen jelentkezik.
A legtévedhetetlenebb tanácsadó bennünk rejlik, és úgy hívják: ösztön.
Az embernek, a többi állathoz hasonlóan, ki kell elégítenie alapvető ösztöneit.