Összefogás
A kritikus tömeg az pontosan annyi ember, amennyit már nem lehet feloszlatni. Ezer-kétezer tüntetőt még szét lehet verni, le lehet tartóztatni, de tízezret már nem. Nekik támadni értelmetlen és felesleges.
Abban a pillanatban, amikor ráeszmélünk: tudunk egyedül menni, paradox módon akkor leszünk igazán képesek a másikkal együtt haladni.
Ha összefogunk, rengeteg mindent el tudunk érni, mint nemzet, mint embertársak, mint barátok, akárcsak a gyufaszálak közösen, törhetetlenek és sebezhetetlenek vagyunk!
- A hangyák is félnek a medvétől. - Mert nem gondolkodnak eleget ahhoz, hogy rájöjjenek, ha mind összefognának, elbánhatnának még azzal a medvével is.
Egy meg egy az nem kettő, hanem sokkal több! Ha két ember összefog, megnyílnak a lehetőségek, és csodálatos események sora tárul fel.
Amikor összefog a nép, az emberek hangja a fénynél is tovább terjed, a testük melege pedig messzebbre jut a hangnál.
Hogyha az emberek összefognak, elképesztő, hogy mi mindent elérhetnek. És sok mindenre rá tudnak venni másokat is.
Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot, Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem-magyarok?
Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker.
A betegség elválaszthatott volna minket egymástól, vagy éppen szorosabbra fűzhette a kapcsolatunkat. Szerencsére a balsors bekötött szemű istennője, aki halálos betegségekkel sújt válogatás nélkül férfiakat, nőket, gyerekeket, nekünk az összefogás erejét adományozta.
Hiába hangzik demagógiának vagy utópiának, az egyetlen út az összefogás, egymás segítése, különben elpusztulunk.
Hiszek abban, hogy Magyarországon a teljesítmény számít, hiszek abban, hogy az elvégzett munka elnyeri méltó jutalmát, hiszek abban, hogy a nehézségeken valódi nemzeti összefogással úrrá leszünk, hiszek abban, hogy minden itt élő állampolgár magyarsága ugyanannyit ér, és hiszek abban, hogy munkámmal hozzájárultam és a jövőben is hozzájárulhatok hazám boldogulásához.
Amikor az élet nehézségei megnőnek, akkor - logikusan - pont egymáson kellene segíteni. Jóval nagyobb szükség lenne a kölcsönös segítségre, empátiára és összefogásra. És mégis, azt látjuk, hogy ehelyett az egyéni érdekek és nárcisztikus érzelmek erősödnek fel, még a "jó" emberek esetében is.
Ha elhatározzuk magunkat, akkor közös munkával bármire képesek lehetünk, beleértve földi problémáink megoldását is.