Önuralom
Az ember uralkodik: magán, a helyzeten, a környezetén. Az erős ember sohasem mutatja ki dühét.
Csak kevés vezető látja be, hogy végső soron csupán egyetlen embert képes vezetni, és csupán egyetlen embert kell vezetnie. Ez az ember pedig ő maga.
Nincs veszedelmesebb dolog, mintha indulatainkat és főleg a haragnak hirtelen fellobbanását nem tanultuk fékezni, mert mihelyt mi nem tudunk urai lenni az indulatosságnak, ez erőt vesz rajtunk, és fölöttünk uralkodik, úgy hogy többé nem bírunk szabad akarattal.
Fontos, hogy a kísértéseket összekössük konkrét következményeikkel. Amint megérted, hogy az élvezetnek behódolni károsabb, mint ellenállni neki, a kísértés is sokat veszít az erejéből. Az önuralom válik a valódi élvezetté, a kísértés pedig megbánássá alakul.
- Megküzdés
- Ha tudomást veszünk az érzéseinkről, az segít, hogy uralkodni tudjunk fölöttük.
Az őzekre ráparancsol az agyuk, hogy fussanak, mert rosszul állnak a dolgok. És az őzek futnak is. Olykor egyenesen egy-egy autó elé. Megkérdőjelezhetjük ezt az ösztönt. Vitába szállhatunk vele. Kiiktathatjuk a kapcsolót, megvizsgálhatjuk a fenyegetést, mielőtt cselekszünk. Ehhez azonban erő szükségeltetik. Egy izom ez, amelyet fejleszteni kell. És az izmokat a feszítés fejleszti, ha emelünk és tartunk velük.
Ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy lelked nyugalma felkavarodjék, gyorsan húzódj vissza önmagadba, s a szükséges mértéken túl ne jöjj ki a sodrodból. Ha gyakran menekülsz a lelki harmóniához, előbb-utóbb teljesen megszerzed magadnak.
Az önuralom hiánya olyan jellemgyengeség, amelyért egy nap nagy árat kell majd fizetned. (...) Ha valaki nem képes parancsolni a szenvedélyének, nem csak maga a szenvedély lanyhul, hanem az egyén is elveszíti az erejét. Az önuralom és az akaraterő viszont nem csak erősíti az egyént, hanem az étvágyát is fokozza. (...) Az önuralom gyakorlása révén elegendő időnk jut arra, hogy elmélyedjünk vágyainkban, és ezáltal lehetőségünk nyílik elképzelni e vágyak beteljesülésének aprólékosan kidolgozott forgatókönyveit. Ráadásul arra is elég időnk marad, hogy úgy alakítsuk a körülményeket, hogy a szívünknek legkedvesebb forgatókönyvet valósíthassuk meg.
Amennyiben az emberek meg tudják változtatni az őket érő impulzusok mentális megjelenítését, akkor igenis képesek önuralmat gyakorolni, és viselkedésük nem válik a heves ingerek áldozatává. Képesek átalakítani s a kognitív újraértékelés révén lehűteni a csábító ingerek hatását - legalábbis időnként és bizonyos körülmények között. A kulcs a megfelelő körülmények megteremtése.
Ezer dicső harcosnál többet ér az az egy, amelyik képes legyőzni önmagát - mert az önuralom nyugalmat ad.
Az önuralom egyikünknek sem velünk született tulajdonságunk, a kisdedek nem ismerik és a vadonban felnőtt emberek sem. Az önuralmat meg kell tanulni, ám ez lassú folyamat, végtelen sok türelem kell hozzá. És még így is... így is előfordulhat, hogy valaki megfeledkezik magáról, elönti agyát a vörös köd, és olyasmit tesz, amit aztán élete végéig bánni fog...