Múzsa
A múzsa tulajdonképpen az első számú ember a számtalan közül, akinek tudtára akarjuk hozni, amit leírunk. Egyfajta arkhimédészi sarokpont.
Idővel felismertem, hogy maga az élet vált a múzsámmá. A házasságomtól kezdve a munkámon át minden a zeneszerzésre inspirál. Végül te magad leszel a saját múzsád.
Az anyatermészet a legnagyobb múzsánk, leghűségesebb szövetségesünk és legédesebb szenvedélyünk.
Amikor egy új életet kezdesz építeni valakivel, az válik múzsáddá. Ez lesz minden harc (...), minden kedves és zavaró dolog, ami az adott személyhez köt. Emlékszem nekem már 17-18 évesen is volt egyféle rockzenész-attitűdöm, valószínűleg most gyűlölném, ha akkori önmagamat visszahallgatnám... De akkor az volt nekünk a rock and roll. Miután felnő az ember, családot alapít, közös életutat épít valakivel, minden megváltozik. Ez most az én rock and roll-om!
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Egy izgatott, türelmetlen társadalom nem szereti az oktalan dolgokat. Márpedig az irodalom ilyen, ok nélküli. A türelmetlen társadalom a hasznosat keresi. Az irodalomban is azt keresi, ami hasznos. És hát, aki keres, talál. De az irodalom maga erre nem sandíthat. Az irodalomnak nincsen célja. Az irodalom nem olyan, mint ahogy a tévében látszik. Hogy színes, kicsit szélesvásznú és megnyugtat és fölemel. A központi fűtés és a lottó ötös, az ilyen, megnyugtat és fölemel.
A nyugalom, a csendes hely, a nyájas mező, a derült ég, a források mormolása, a lélek nyugodtsága igen nagy befolyással van arra, hogy még a legmeddőbb múzsák is termékennyé legyenek, s szülötteik bámulattal és elragadtatással töltsék el a világot.
Felmordult a medve a sok rossz mackóvers hallatán: - Ez mind kontár! Sarlatán! Mit gügyögnek, locsognak szerencsétlen bocsoknak! Oly negédes némelyik, hogy már szinte émelyít. Te szent múzsa, irgalmazz, milyen ócska rímhalmaz!
Múzsám, te szőke bombanő, te, Puszild meg, ó, a homlokom! Így kérik mind a Múzsa nénit a költők, mert ő súgja nékik Az összes rímet, ötletet, Mit aztán versbe költenek.
Aki szeret, az nem elvisel! Többet érsz, mint a földön bármilyen szerep, Te a múzsa vagy, nem a kép vagy a keret.
Elfelejtheti valaki szerelmét, el bosszúját, elvesztett gazdagságát; de múzsáját soha! Visszatér az hozzá, akárhányszor elűzi s gyönyörökkel árasztja el szívét.
Mi az a múzsa? (...) Ritka erő egy nőben testet öltve, aki ihletet ad az alkotóművésznek.