Művészet természete
A művészet öröm a műkedvelőnek, üzlet a kontárnak és állandó lelki szenvedés az igaz művésznek.
Csak a művészet az igaz. A valóságból erőszakkal, kínnal lehasított szín és forma, ami több a valóságnál. Maradandó, hihetetlen, megsemmisítő.
A művészet mindig, szüntelenül két dologgal törődik. Állandóan a halálon töpreng, és ezzel állandóan életet teremt.
Magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését.
A művészetben az ember vagy "látó", vagy "vak". De a "látó" bizonyítékai semmit sem érnek a "vak" számára.
Az igazi művészet, mint a mozarti felhangzás, tökéletesen érthető, és tökéletesen megmagyarázhatatlan.
A sport meg a politika a győzteseké. Aki nyer, annak van igaza. A művészetben ez másként van.
A művészet élettani feltétele a mámor, előidézésére pedig legjobb eszköz a ritmus.
Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.
A művészet érzelmek nélkül olyan, mint a csokitorta cukor nélkül. Nem ér semmit.
A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás.