Magányos utazás
El tudsz képzelni siralmasabb perceket, mint amikor besötétedik idegen helyen? Csak megyünk, megyünk előre (...) mintha álmodnánk. Belenézünk arcokba, melyeket még soha nem láttunk, és nem is látjuk őket többé soha. (...) Szívünk összeszorul, lábunk már botladozik, a lélek fél. Csak megyünk, mintha menekülnénk.
Folyton feledjük, milyen magányos is tud lenni, ha utazik, az ember. Elbúcsúzik, vodkát iszik holdfénnyel a városi bárban s az idegen rakparton önmagával találkozik a szélben.
- Tudod, hogy szól a régi mondás: az jut legmesszebbre, aki egyedül utazik. - Nagyon magányos egyedül utazni.
Lehet a szólóvitorlázást úgy kezelni, hogy magány, de lehet úgy is, hogy totális béke és csönd.
Szeretem a magányos utazásokat (...), mert ilyenkor emlékeim is velem utaznak, néha bent a kocsiban, de néha kint a mezők fölött, árnyékos erdőkben vagy a pocsolyák csillogásában, ahol egy-egy gólya tart őrséget olyan katonás tartásban, hogy csak az őrbódé hiányzik mellőle és a szuronyos puska a válláról.
Facebook
Pinterest